Szeretünk mesélni

Az életre kelt Mesemondó lány

2017. szeptember 18. - Szeretünk Mesélni

 

Interjú Babos „Bábos” Eszterrel, aki bábelőadó, báboktató és meseíró egy személyben

babos.jpg

Eszterrel a bábos mesekuckó foglalkozásvezetői képzésen ismerkedtem meg, ahol rendkívül érdekes dolgokat mesélt arról, hogyan használhatjuk a bábozást gyermekeink fejlesztésére, segítésére, problémáik megoldására.

Négy gyermek anyukájaként nyilván sok gyakorlatot szereztél abban, mit és hogyan érdemes mesélni a gyerekeknek. Van olyan végzettséged, szakmád, ami segített abban, hogy ilyen fantasztikus bábelőadásokat tudj kitalálni és előadni?

Mesélni egész nap lehet, mindig, mindenhol, a gyerekek igényeihez igazítva. Sok olyan élethelyzet adódik, amit mesébe ágyazva könnyebb átadni, megoldani, feldolgozni a gyerekeknek. Lehet az egy tragédia feldolgozása, vagy akár egy kis bogár életének története. A gyerekek egész nap mesevilágban élnek, a hétköznapi „rutin”, mint pl. öltözködés, oviba indulás, vásárlás, sétálás is könnyebb, ha mesehősként élik át. Ha egy kishercegnőnek kell felöltöznie, vagy gyors motorként versenyzünk velük, könnyebben elkerüljük az esetleges konfliktust, hisztit. Ezek persze nem helyettesítik a meghitt mesehallgatást. Nálunk, mikor kicsik voltak nem csak este volt mese. Alvás előtt un. „sötétben mese” volt, ébredés után mesekönyveket hoztak, és amíg töltekeztek, addig olvastunk. Az esti mesének külön szeánsza volt. Meseszékben ültünk, meselámpa fénye világított és sorban, egymás után választottak meséket. Persze még ezt követte egy „sötétben fejből mese”, ami az ő kis napjukat dolgozta fel, vagyis ők voltak a főszereplői. Ezek az egzisztencianövelő mesék fontosak a kicsiknek, róluk, az ő kis problémáikról, életükről, szüleikről szólnak. A 2014-ben megjelent Otthonos bábok – Bábos otthonok ( https://www.facebook.com/Otthonos-b%C3%A1bok-B%C3%A1bos-otthonok-322216221299562/ )című könyvemben egy egész fejezetet szenteltem a helyes meseválasztásnak, korosztályonkénti lebontásban. A könyve bele lehet kukkantani társulatunk honlapján is (www.babostarsulat.hu)

Végzettségem szerint óvodapedagógus és szociálpedagógus vagyok. A főiskolán a bábjáték volt a választott fakultáció. Kitűnő tanáromnak, dr. Józsa Évának köszönhetem a bábok szeretetét. Bár abban az időben a színészet jobban vonzott, így kerültem Mikó István színi tanodájába. Majd mikor sorban születtek meg a fiaim, és nehezen jutottunk el akár egy hétköznapi bevásárláshoz is, vagy haza a játszótérről, akkor újra előkerültek a bábok, és azok varázslatos ereje. Ha egy báb kér segítséget, a gyerekek azonnal megteszik. Olyankor anya nem létezik, csak a báb, mint barát. Így aztán újra a bábok bűvöletében több képzést, tanfolyamot is elvégeztem. Volt szerencsém tanulni Kuthy Ágnes bábrendezőtől, illetve Gimesi Dóra bábdramaturgtól is.

A fiaim már maguknak olvasnak, igazi kis könyvmolyok lettek, de még mindig odakuporodnak, ha a kicsinek olvasok este. A mese összehoz, meghitté varázsolja a szürke hétköznapokat. Olyan a mese a léleknek, mint az étel a testnek.

Mit adhat a bábozás pluszban a mesemondáshoz-meseolvasáshoz képest? Miben segíthet a gyerekeknek és a családnak, ha bábelőadást néznek, vagy ők maguk báboznak? 

Amikor bábozunk, valaki másnak a bőrébe bújunk. Könnyebben nyílik meg a szív, bátrabban mondjuk ki, ha valami fáj, és olyan megoldásokat is alkalmazhatunk, amit a társadalmi elvárásoknak esetleg nem felelnek meg. Hogy mire gondolok ilyenkor? Mondjuk mikor a gyerekek a kezükön lévő bábbal összeverekednek. A visszafolytott agresszió szabad utat kap, mégsem tesz senkiben kárt, és ha rosszallóan nézünk rá, joggal mondhatja, hogy nem ő volt, hanem a báb.

A szemkontaktust elkerülve oldottabban vállalják véleményüket.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy bábot adnék a felnőttek kezére is, talán így sok több veszekedés, válás megelőzhető lenne. Hiszen ha egy béka szóvá teszi, hogy minden este mosogatólében kell fürödnie (célzás a feleségtől a naponta ráháruló esti mosogatásra), de legszívesebben egy forró fürdőt venne inkább, valljuk be, nincs az a férj aki ne értené a játékos célzást, és ne sajnálná meg szegény békát. Talán még a mosogatást is átvállalja, és készít egy forró fürdőt. Így aztán máris elkerülték a „Ma is nekem kell mindent megcsinálni!”- kezdetű veszekedést. 

Sok anyuka azért nem bábozik a gyerekével, mert úgy gondolják, ehhez ők ügyetlenek, nem tudnak bábokat elkészíteni, nehéz bábokat beszerezni. Mivel tudod őket biztatni? Valóban fontos, hogy a bábok szépek és tökéletesek legyenek, és kell különleges tehetség a bábozáshoz?

Ahhoz, hogy otthon bábozzunk a gyermekünknek, nincs szükség se különösebb tehetséghez, se vásárolt bábokra. Az a báb, melyet a szülő rögtönöz, vagy több estén keresztül készít el, hogy bábozzon gyermekével, sokkal többet nyújt, mint egy vásárolt kesztyűbáb. Benne van az idő, a szeretet, az édesanya, teljes egészében. Lehet csacska, kacska, de ha azt a közös játék örömére készítjük, a világ legkedvesebb bábja lesz a családnak. Egyébként is, a bábjáték a groteksz, az átváltozás művészete.

A bábos mesekuckó (www.babosmesekucko.hu)  foglalkozásokon mindig bíztatom a szülőket, hogy készítsenek otthon ők is bábokat, hiszen a foglalkozáson látható összes báb szintén saját készítésű. Éppen azért, hogy lássák, csak idő kell a bábok elkészítéséhez, minden más megtalálható hozzá otthon, a háztartásban. Sok kisgyermek aztán el is hozza megmutatni az anya által készített cicát, nyulat.

Egy báb játék közben attól lesz hiteles, ha teljesen az adott karakter bőrébe tudunk bújni. Még akkor is, mikor épp rá szeretnénk venni gyermekünket a rendrakásra a báb segítségével.  Ha egy kisegér -báb anyaként szólal meg, ugyanazt az ellenállás váltja ki, mintha báb nélkül kérnénk a rendrakásra. Viszont ha kisegérként panaszkodunk, hogy a sok szétszórt autóba beütötte a lábát és nagyon fáj, akkor a kisegér kedvéért pillanatok alatt elpakol a gyermek, anélkül, hogy a kisegér erre megkérte volna. 

Mit tartasz a legnagyobb bábsikerednek, melyik fellépésedre/rendezvényedre vagy a legbüszkébb?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Igazából minden bábdarab születése óriási örömmel, büszkeséggel tölt el. Ugyanígy  boldoggá tesz, mikor a kisgyermek csoportommal készítünk bábokat, vagy készülünk egy egy bábelőadásra. Viszont az is meghatározó élmény volt, mikor a saját gyermekeim segítettek egy ismerős születésnapi zsúrjára szervezett bábelőadásban, vagy mikor közösen festettük a díszleteket.

Talán mégis kiemelném a Wekerlei Bábos Meseút rendezvényünket, melyet a társulatunk 5. születésnapja alkalmából rendeztünk bábostársammal, Bíró Brigittával. A Bábos Meseút egy egész napos rendezvény, melyet bábelőadással nyitottunk, de a gyerekek voltak a mese hősei, így egy meseút során ők járták be a mesehősök útját, és szereztek be mindenfélét, mely a darab megoldásához szükséges volt. Sose felejtem el, mikor szülők meghatottan, könnyes szemmel jöttek le a meseútról, elmesélve, hogy milyen bátor, önzetlen, szívben - lélekben nemesebbé vált kisfiúk is van.

https://www.youtube.com/watch?v=QKYc_J6FUyI

https://www.youtube.com/watch?v=9hk7aZAUfQQ

Ezenkívül nagy - nagy örömmel tölt el, hogy a bábos mesekuckó kis tagjai mind - mind mesekedvelő, bábkedvelő, bábhasználó gyermekekké cseperednek fel. Sok szülői visszajelzés érkezik, hogy teljesen megváltozott az életük, amióta a foglalkozásra járnak, és hálásak, hogy megismerhették Mesemondólányt, mert sokszor megkönnyíti az életüket.

A bábos mesekuckó foglalkozásokról hazafelé menet szinte minden alkalommal hálát adok az Istennek, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy nagy játéktér az egész életem, és rengeteg mosolygó, csillogó szempár kísér végig ezen az úton.

Korunk meseirodalmában erősödik az a tendencia, hogy a mesék célja a szórakoztatás, nem kívánnak semmiféle tanulságot, tudást átadni. Szülőként és meseíróként mit gondolsz erről? Kell a mesékbe tanulság?

A mesék, népmesék mindig is tanítottak, magukban hordozva a nép tudását, melyet örökségül hagytak ránk. Jól megfigyelhető bennük a főhősök jellemfejlődése, testben, lélekben való éretté válása.

Ha nagyon messzire nyúlunk vissza az időben, és a halandzsa nyelvű mondókáinkra gondolunk, már azok tanítást hordoztak magukban. Némelyek ráolvasások voltak, némelyeknek pedig gyógyító hatást tulajdonítottak. Volt olyan mondóka is, amit azért tanítottak meg a gyerekeknek, hogy távol tartsák maguktól a rossz szellemeket. De ha az Egy, megérett a meggyre gondolunk, akkor az volt a régi korok felvilágosító meséje. Gyönyörűen, virágnyelven leírták benne azt, hogyan érik nővé a lány, hogy lesz a fiúból férfi, majd jön a párválasztás, gyermekáldás, gyermekszületés (kis Bence), stb…

De pillantsunk egy kicsit a nekünk, felnőtteknek szánt mozifilmekre, azok is hordoznak magukban tanítást, mondanivalót. Akkor élvezetes és jó egy film, ha a főhős sikeresen eljut A-ból B-be, vagy beteljesít egy feladatot, vagyis a jellemfejlődés szintén ott van.

Véleményem szerint nincs szükség a didaktikus, tanulságot leíró részekre. Akkor jó a mese, ha minden hallgatója a saját érettségi szintjén tudja leszűrni magának a mese tanulságát. Mást jelent egy Sün Balázs egy három évesnek, mást egy iskolásnak, és mást tanít, mond egy felnőttnek.

Mivel hétről hétre bábozom kicsiknek, szinte minden nap, így gyakori hogy egy egy mesét a hét minde napján elbábozok. Hihetetlen megértéseim, rádöbbenéseim vannak egy egy mese kapcsán a nekem mondott tanításáról.

Összefoglalva, szerintem akkor jó a mese, ha a főhős bejárja a saját útját, és megfigyelhető a már sokat említett jellemfejlődés. Vagyis tanít. De nem mondja ki, nem adja a számba azt az egyetlen tanítást, amire az író az írás folyamán gondolt.

Még egy dolog jutott erről eszembe. Anyáknapja táján egy kis bábos etüdöt fűztem fel a Hová mész te kis nyulacska? mondókára. A kis nyúl virágokat szeretett volna ültetni anyukájának, egy kis kertbe. A bábjátékban a kisnyúl megtanulta, hogyan győzze le félelmét, hogyan bújjon át a sötét alagúton, hogy menjen keresztül a vizen, stb… Egy gyermekpszichológus is látta ezt az előadást, majd utána odajött hozzám, és gratulált, hogy milyen szépen eljátszottam a születés történetét. Ámulva néztem rá, hiszen nem ez volt a szándékom. Aztán hosszasan beszélgettünk, elemeztük a darabot, és kifejtette, hogy melyik rész mit is jelentett szimbolikusan a születés történetében. Neki ezt mondta a mese. A gyerekeknek nyilván mást.  

Az egyik bábelőadásotokat, a Molly és Milót már mesekönyvben is megvásárolhatják a kis rajongók. Milyen korosztálynak javaslod ezt a kötetet? Milyen a fogadtatása? Tervezel további mesekönyveket is?

Eredetileg 5 éves kortól javasoltam volna, de sokkal fiatalabb gyerekek (2-3 éves!) szüleitől is jönnek pozitív visszajelzések. Többen mesélték, hogy Molly és Milo „függővé” vált a gyermekük, tudják már az összes varázsigét a könyvből kívülről, és minden este ezt a mesét kérik. Nagyon várják már a folytatását, ami a fejemben már megvan, már csak arra vár, hogy papírra vessem.

Ezen kívül egy éve indult útjára a bábos mesekuckó könyvsorozat is, melyben bábos illusztrációs meséket láthatnak az olvasók. Az első része egy leporelló, a legkisebbekre gondolva, Petrőczi Éva Sünmama altatódala című versét jeleníti meg bábokkal. Hamarosan lapozgató mesekönnyvel – szintén bábos illusztrációkkal – lepjük meg a kicsiket.

Ezeken kívül tervben van egy egzisztencia megerősítő mesesorozat is, mely a legkisebbek mindennapjait dolgozza fel. Erről egyenlőre többet nem árulhatok el.

Visszakanyarodva Molly és Milohoz, hamarosan érkezik a várva várt folytatás is.

 

A bábozást oktatod is, egy sok tapasztalattal rendelkező, a szakmájához nagyon értő csapattal együtt. Kiknek szánjátok ezeket a tanfolyamokat?

Bábos Mesekuckó védjegyes baba-mama foglalkozásvezetői képzést egy évben kétszer szervezünk. A képzésen segítségemre van példaképem és volt tanárom, dr. Józsa Éva, illetve Császár Ágnes is. Igazi gyermeklelkű felnőttek jelentkezését várjuk, akik őszíntén, tiszta szívből tudják bábos mese előadássá varázsolni a 1,5-4 éves korosztálynak való meséket. Minden foglalkozásvezető saját készítésű asztali bábjaival viszi közelebb ezt a csodás világot a családokhoz.

Szeptembertől immár 18 foglalkozásvezető, több mint 30 helyszínen várja majd a mese és báb kedvelő baba-mama párokat, nem csak Budapesten és Pest megyében, hanem már vidéken is (Mór, Debrecen, Komárom, … )

A következő képzés várhatóan október végén, november elején lesz, melyet a honlapunkon (www.babosmesekucko.hu) illetve a facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/babosmesekucko/ ) is közzé teszünk.

Van még egy képzésünk is, melyet óvodapedagógusoknak tartunk.

Aki szeretne többet megtudni Eszterről, Facebook-on is követheti munkásságát: 

https://www.facebook.com/Babos-Eszter-b%C3%A1bos-%C3%ADr%C3%B3-el%C5%91d%C3%B3m%C5%B1v%C3%A9sz-136307987003441/

Köszönöm az interjút! 

(szerző: Nádasi-Ozsvár Andrea)

 

 www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://szeretunkmeselni.blog.hu/api/trackback/id/tr9812870572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.