A családi legendárium szerint boszorkány felmenőkkel is rendelkezem, ezért amint megláttam Tölgyesi Lívia Bükki bűbájosok című meseregényét, tudtam, hogy ez lesz a következő olvasnivalónk. Addig is, amíg eljutunk a végére, mert a lányom megtiltotta, hogy nélküle továbbhaladjak, olvassátok el a Tölgyesi Líviával készített interjúmat, akit a Bükki bűbájosok mellett Matyesz és Lilla című mesekönyve, a felnőtteknek szóló Álkirálynő kötete mellett Útravaló című erkölcstan tankönyve kapcsán is ismerhetünk.
Miért a Bükköt választottad a Bükki bűbájosok helyszíneként, mi ihlette a történetet?
A hegymászás volt a hobbim, és nagyon sokszor jártam a Bükkben. Jól ismerem ezt a helyszínt. Egyszer zsűritag voltam egy mesepályázaton, ahol egy falu vagy város történetét kellett elmondani mese formájában, és a zsűri tagjainak is kellett mesét írnia. Ekkor született meg a népmese jellegű eredetmesém, a Bükk szelleme. Pedagógusként nap mint nap szembesülök azzal, hogy a gyermekek nem ismerik eléggé a magyar népmeséket, így adódott a gondolat, hogy a magyar mesekultúra és a szép magyar nyelvünk terjesztését elősegítené egy valós magyar helyszíneken játszódó meseregény. Hátha a családoknak kedve támad a könyv elolvasása után meglátogatni a Semmivölgyet, és a Semmibércet, vagy szeretnének többet megtudni a lipicai lovakról, mesés keretek között.
Milyen gondolatokat, érzéseket szeretnél átadni a Bükki bűbájosokkal?
A mesék olvasása egy fantáziautazás; minden olvasó másként értelmezi a történeteket. A Bükki bűbájosok kicsit a felnőtté válás története, miközben a testvéri szeretetről, és a család összetartó erejéről szól; a férfi-női szerepekről; s arról, hogy higgy magadban! Ha ez sikerül, akkor a fantázia segítségével sok minden elérhető. És persze - bújtatva - a lehető legtöbb magyar kulturális elem átadása, ami csak belefért a történetbe.
Tervezel folytatást? Milyen egyén írói terveid vannak a közeljövőben?
A hagyományos értelemben nem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy más helyszíneken fognak játszódni, más tematikával, s kicsit idősebbek lesznek a szereplők. Ezen kívül a meseetika témakörében is készül egy könyvem, témája, hogy az erkölcsi értékrendet hogyan közvetítik a mesék – ennek vázlata hamarosan a honlapomon is olvasható lesz.
Matyesz és Lilla című ifjúsági regényed kötelező olvasmány lett számos általános iskolában. Nem aggódtál, hogy a gyerekek már csak azért is utálni fogják, mert kötelező? Milyen volt a fogadtatása?
Szerencsére imádták a gyerekek Matyeszt, aki a jó viselkedés titkát igyekszik megfejteni. Azonban sok kalandba keveredik, ahogy a tanító nénik is, hiszen tartozik hozzá egy olvasmánynapló, amely gondolatserkentő feladataival tágítja a gyermekek látókörét. Ilyen Gondolatserkentő füzet a Bükki bűbájosokhoz is készül hamarosan.
Tapasztalaid szerint mennyire olvasnak a mai gyerekek? Hogyan tudjuk szülőként segíteni őket abban, hogy többet olvassanak?
Szerencsére sok szülő mesél és olvas a gyermekeinek, őket nem is nagyon kell ösztönözni. A többi gyereket meg lehet például szólítani a mai kor eszközeivel. A Bükki bűbájosokhoz számítógépes játék is készül karácsonyra.
Vannak írói példaképeid? Kik azok, és miért?
Rejtő Jenőt a műveiben megjelenő könnyed társadalomkritikáért, intelligens humoráért, és a figyelem fenntartásának képességéért szeretem. Platon esetében az nyűgöz le, ahogyan gondolkodásra nevel, könnyedén, izgalmasan, figyelemfelkeltően. Benedek Eleket az ízes magyar nyelv használatáért, furfangos humoráért kedvelem, Agatha Christie-t pedig azért, mert zseniálisan, utánozhatatlanul képes fenntartani az olvasó figyelmét az utolsó betűig.
Ha egy tanácsot adhatnál kis olvasóidnak, mi lenne az?
Írjanak és olvassanak sokat, barangoljanak Fantáziaország útjain bármilyen művészet segítségével.
Köszönöm az interjút!
(Nádasi-Ozsvár Andrea)
Ha többet szeretnétek tudni Lívia könyveiről, munkásságáról, katt ide:
Ha szeretnéd még több mesés témát, várunk téged a Facebook oldalunkon:
www.facebook.com/szeretunkmeselni
