Szeretünk mesélni

Szeretünk mesélni

Kérdezz-Felelek a Könyvmarketing tagjaival

2017. december 05. - Szeretünk Mesélni
km.jpg
Nádasi-Ozsvár Andrea Miért kezdtél el írni? Támogat a környezeted az írásban? Hogyan tudsz rá időt szakítani? Van írói példaképed?
Válasz: Kisfiam megszületése óta minden este mesélek neki, könyvet lapozgatunk, történeteket találunk ki. A harmadik év végére meguntam az autós történeteket. Egy nyári vásáron láttuk meg kilincscicát és így kezdődött el még aznap KC új élete, velünk. A környezetem az elejétől fogva támogat, bár nem szeretik, ha az írás a családtól veszi el az időt, így azt inkább este/éjjel szoktam űzni. Futás vagy úszás közben, illetve amíg a kisfiamat altatom szoktam kialakítani a mesék fő irányvonalát. A többit akkor vetem „papírra” amikor éppen van időm. Írói példalépem: Dániel András. Zseniális.
András Jenei Kedves Melinda! A mesék eljuttatása a gyermekekhez közvetlen történik, vagy inkább a szülőkön esetleg a nevelőkön keresztül? Rajzokat magad készíted, vagy grafikus az írásokhoz?
Egyelőre a Dörmögő Dömötörön keresztüljutnak el a mesék a gyerekekhez, de hamarosan megjelenik az első Kilincscica könyv is, melyekhez egyéb promóciós tárgyak, illetve kereskedelmi termékek gyártása fog kapcsolódni. Keresem mindig az egyéb lehetőségeket, hogyan tudom a nevemet ismertebbé tenni. (Babás-mamás oldalak szerkesztése, Fb csoportok)
Később, ha meg lesz a könyvem, lesz ovilátogatás és egyéb tevékenységek. Készíttettem egy marketingtervet és aszerint próbálok haladni.
András Jenei Köszönöm a választ.  A marketing tervet kitől, hogyan és mennyiért? Mennyire tudod használni, mennyire személyre szabott, illetve általános?
Egy barátnőm készítette, aki nagyon profi ebben. Követhető és vállalható. Bár sokba is került, de szerintem megéri.

Napi húsz perc meseolvasás, és könnyebben megy majd az iskola

Két-három éves kor előtt sokan feleslegesnek tartják a felolvasást, mivel a baba még kevés visszajelzést ad. Való igaz, egy pici csecsemő látszólag nem lelkesedik a könyvek iránt, de az agy fejlődése a terhesség ötödik hetében kezdődik, innentől kezdve pedig minden apróság nyomot hagy bennük. A most hétvégén megrendezésre kerülő BabaMama Expó csapata elárulja, milyen típusú könyvek passzolnak leginkább porontyod életkorához, ha pedig szeretnél még többet megtudni a kicsik intellektuális fejlődéséről, gyere el november 17-18-19-én a Budapest Sportarénába, ahol számos kiállító, helyszíni tanácsadás és színpadi program vár rátok. Találkozunk az év legnagyobb babás-mamás rendezvényén!

shutterstock_390805201.jpg

A kétkedőket talán meg lehet győzni egy kísérlettel, amit kismamák egy csoportjával végeztek. A szülés előtt hat hétig felolvastattak velük hangosan egy verset, és a születés utáni napokban a babákat tesztelték, milyen hatással van rájuk a pocakból ismert szöveg. Az eredmény: a babák számára megnyugtatóbbak voltak ezek a versek, szemben azokkal, amiket akkor hallottak először.

 Miért is fontos az olvasás?

  • Az út az olvasás ismerete és szeretete felé csecsemőkorban kezdődik.
  • Fontos a szülői példa és tudatosság, mert az első hat évben utánzással tanulnak legtöbbet.
  • Az olvasás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást.
  • Elengedhetetlen a szókincsfejlesztéshez, és a szövegértés kialakulásához, ami a kommunikáció, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés alapja is.
  • A történetekben megismert sokféle szituáció hozzásegíti őket az érzelmi sokszínűséghez.
  • Erős kapcsolat van a korai „tanulási” élmények és a későbbi tanulási képességek között.Napi 15-20 perc olvasás másfél-két év előnyt jelent az iskolában a kortársakhoz képest. Az IQ ötven százaléka pedig négyéves kor előtt alakul ki.

 

Az olvasóvá nevelés kulcsa, hogy mindig a gyermek tudásának, ismereteinek és fejlettségének megfelelő könyvet vedd le a polcról, hiszen azt érti meg, azzal tud érzelmileg azonosulni, és azt tudja beépíteni élményként. Ha nem lesz számára öröm az olvasás, nem fog késztetést érezni rá később sem.

 

Újszülötteknek

 

A születés utáni két hónapban a picik csak 30 cm távolságra látnak, ezért a magzati korból is ismert anyai hang és az őket korábban körülvevő méhfal helyett a szülői ölelés fokozottan növeli biztonságérzetüket. Amennyiben az olvasás és a nyugalom érzése egybefonódik a babában, jó eséllyel használja majd azt önmegnyugtatásra a későbbiekben is. A látásuk fejlettségéhez ekkor a kontrasztos fekete-fehér bébi könyvek illenek.

 

Pár hónapos piciknek

 

Mivel a gyerekek 3 éves korra értik meg az elő- utóidejűséget, az ok-okozati összefüggéseket, és ekkorra érik el azt a szókincset, amivel már komplexebb történetek feldolgozására is képesek, ezért ezt a kort megelőzően a mondókázás, verselés, döcögtetők, dúdolók, lovagoltatók, höcögtetők, ölbéli játékok hosszú sora szerepel az „ajánlott olvasmányok” listáján. Ezekhez a szövegekhez érintések, ölelések, játékok, később kis- és nagymozgások tartoznak.

 

Tízhónapos korban

 

A manipulációs játékok időszakában a rövid verseket tartalmazó lapozókon, leporellókon kívül érdemes olyan könyvecskéket adni nekik, melyek kiszedhető, kinyitható, mozgatható alkatrészekkel készülnek, hiszen elkezdődik az az aktív korszak, amikor jobban szeretnek személyesen is bekapcsolódni a tevékenységekbe.

 

Egyéves apróságoknak

 

Ilyenkor a szókincsbővítésen van a hangsúly, így a képeskönyvek és a böngészők új könyvtípusként épülhetnek be gyerkőcöd könyvtárába. Egyikben az oldalon található kevés, nagy és kontrasztosabb képek dominálnak, hogy könnyen beazonosíthassa és átláthassa a kicsi a lényeget, másikon pedig a képek részleteit kell felismernie.

 

Kétéves korban

 

A második életév betöltése körül jöhetnek a nagy képpel és nagyon rövid szövegekkel ellátott igazi könyvek. Egyre ügyesebben bánnak a tárgyakkal, így kezükbe adhatók a matricás foglalkoztatók és a mágneses könyvek, melyek segítségével játszanak és észrevétlenül fejlesztik szókincsüket és szem-kéz koordinációjukat egyaránt.

 

Hároméves korban

 

Kialakul az éntudat, ezért ekkor az úgynevezett „én mesék” kerülnek fókuszba, melyek a gyerekek hétköznapjairól szólnak.

 

 

 

Négyéves gyerkőcöknek

 

Már tud térben és időben tájékozódni, és komolyabb szókinccsel rendelkezik, így elkezdhetsz rövidebb történeteket mesélni, de még ekkor is meghatározó fontossággal bír a vizualitás. Téma tekintetében még mindig inkább a gyermek világa vagy az ahhoz kapcsolható történetek javasoltak.

 

A későbbiekben

 

Megközelítőleg ötéves korra érik el a gyerekek azt a tudásszintet szókincsben és érzelmi érettségben, amikortól komplexebb történeteket, nagy klasszikusokat, mint Andersen vagy Grimm, és népmeséket is szívesen hallgatnak. A témaválasztás és a képi világ ekkor is meghatározó, mert nagyjából hét éves korra tudják tökéletesen különválasztani a valóságot és a meséket, ezért egy nem megfelelő történet vagy illusztráció megzavarhatja őket, szorongáshoz vezethet.

 

Sokan már ebben a korban is szívesen olvasnak a kicsiknek meseregényeket, amit ők végig is hallgatnak, de ebben a korban célravezetőbbek a rövidebb történetek, amik egy-egy esti mese alkalmával végigolvashatóak. Ne szaladj előre, sokkal jobban fogják érteni és élvezni 4-5 évvel később a hosszabb történeteket, miután a rövidebb történetek már megtanulták értelmezni.

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

Bosszantöpp és más furcsaságok

#mese #kortárs #magyar #noamese

Nádasi-Ozsvár Andrea: Bosszantöpp és más furcsaságok

Tetszett a mese? Vedd meg a mesekönyvet és folytatásait itt: https://www.noamese.hu

Facebook oldal: www.facebook.com/noamese és www.facebook.com/szeretunkmeselni

Főgel Alexandra (a mesekönyv illusztrátora) Facebook oldala: www.facebook.com/szinbolt

Ennyi dínós matrica a világon nincs. 1000 dínó matricája

dino.jpg

A mesehősök jöhetnek-mehetnek, matricák újulhatnak, a dínótéma állandó az ovis korosztálynál, főleg a fiúknál örök kedvenc.

A korábban milliószor átböngészett és minden egyes alkalommal újabb és újabb furcsaságokkal megörvendeztető Keresd meg a dinoszauruszokat könyv nagytestvérét kaptuk meg a napokban a Napraforgó Kiadó jóvoltából.

Az új borítóval jelentkező 1000 dínó matricája könyv - az 1000 matricás albumok sorozat tagjaként- töretlen népszerűsége mutatja, hogy a gyerekek igenis szeretik a kihívásokat! Ezek a csodás matricás albumok valóban hosszú időre lekötik a gyerekek figyelmét, hiszen nem kis feladat megtalálni minden matrica helyét. A könyv átlapozgatása közben nem csak újabb ismeretekkel gazdagodhatunk, de remek szórakozást is nyújt a közelgő hidegebb napokra a kíváncsi óvodások számára.

A matricás könyv bogarászását összekapcsolhatjuk a már említett Keresd meg a dinoszauruszokat könyv lapozgatásával, így dupla örömet okozva kisgyermekünknek.

Bizton állíthatom, ha egy versenyt szerveznénk, hogy „ki találja meg a legtöbb furcsaságot a könyvben” címmel, mi biztos dobogósok lennénk.

 

Kiadó: http://www.napraforgokiado.hu

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

 

 

 

 

 

 

Olvastunk-szerettük: Kimondhatatlan nevű Ubukubu kalandjai

ubukubu_borito_k.jpg

Ubukubu Zűrkalandjai 1.

Űrszörnyű és a különleges képességek

Zseniális kiskönyv akadt a napokban a kezembe a Napraforgó Kiadó jóvoltából, melynek már a címe is ígéretes volt, de végig lapozva, és a grafikákat is átfutva rögtön éreztem, hogy telitalálat lesz.

 Porzsolt Ami Ubukubu zűrkalandjai című könyvéről van szó, melyet a napokban kezdtem el estieseként olvasni a kisfiamnak. A történet nagyon izgalmas, egy Ubukubu nevű szereplőről szól, aki egy szép napon különös kalandba keveredik: a borzalmas Űrszörnyű, akinek a nevét galaxis-szerte rettegéssel ejtik ki, különleges képességekre vadászik a vadűrbandájával… ami számtalan bonyodalomhoz és néhány jó baráthoz vezet. A mese különlegessége, hogy az olvasó maga is segíthet Ubukubunak és barátainak felderíteni, mi történik a különleges képességekkel, hiszen a próbákon részt vehet, így hozzájárulhat a sikerhez!

Külön tetszett, hogy a mese mellett foglalkoztató részek, rajzok is találhatók a könyvben, melyek fejlesztik a korcsoport (5-7 évesek) vizuális képességeit, segítik az iskolakezdés nehézségeinek áthidalását, míg a betűtípus kimondottan a diszlexia-veszélyeztetett gyerekek számára könnyíti meg az olvasást.

A történetek során a főhős, az olvasó és a kisgyermekek együtt oldhatják meg a feladatokat, segíthetnek a kis űrlényeknek kiállni a próbákat.

Nagyon aranyos sztori bontakozik ki a könyv oldalain, melyet ajánlunk mindenkinek, akinek kíváncsi, kalandvágyó kisgyermeke van.

 

A könyvet Nick-Vékony Andrea illusztrációi színesítik.

Vigyázat! Esti mesének csak módjával ajánlom, mert az én kisfiam például nem csak a meséket akarta a végighallgatni, de a feladatokat is szerette volna azonnal végigvenni, ami jelentősen meghosszabbítja egy-egy esti mese idejét.

Kiadó: http://www.napraforgokiado.hu

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

 

 

 

 

 

Bükkben bolyongó bűbájos Borsika

Magyar gyereknek magyar varázslatot!

 

bb.jpg

A családi legendárium szerint boszorkány felmenőkkel is rendelkezem, ezért amint megláttam Tölgyesi Lívia Bükki bűbájosok című meseregényét, tudtam, hogy ez lesz a következő olvasnivalónk. Addig is, amíg eljutunk a végére, mert a lányom megtiltotta, hogy nélküle továbbhaladjak, olvassátok el a Tölgyesi Líviával készített interjúmat, akit a Bükki bűbájosok mellett Matyesz és Lilla című mesekönyve, a felnőtteknek szóló Álkirálynő kötete mellett Útravaló című erkölcstan tankönyve kapcsán is ismerhetünk. 

Miért a Bükköt választottad a Bükki bűbájosok helyszíneként, mi ihlette a történetet? 

A hegymászás volt a hobbim, és nagyon sokszor jártam a Bükkben.  Jól ismerem ezt a helyszínt. Egyszer zsűritag voltam egy mesepályázaton, ahol egy falu vagy város történetét kellett elmondani mese formájában, és a zsűri tagjainak is kellett mesét írnia. Ekkor született meg a népmese jellegű eredetmesém, a  Bükk szelleme. Pedagógusként nap mint nap szembesülök azzal, hogy a gyermekek nem ismerik eléggé a magyar népmeséket, így adódott a gondolat, hogy a magyar mesekultúra és a szép magyar nyelvünk terjesztését elősegítené egy valós magyar helyszíneken játszódó meseregény. Hátha a családoknak kedve támad a könyv elolvasása után meglátogatni a Semmivölgyet, és a Semmibércet, vagy szeretnének többet megtudni a lipicai lovakról, mesés keretek között. 

Milyen gondolatokat, érzéseket szeretnél átadni a Bükki bűbájosokkal? 

A mesék olvasása egy fantáziautazás; minden olvasó másként értelmezi a történeteket. A Bükki bűbájosok kicsit a felnőtté válás története, miközben a testvéri szeretetről, és a család összetartó erejéről szól; a férfi-női szerepekről; s arról, hogy higgy magadban! Ha ez sikerül, akkor a fantázia segítségével sok minden elérhető. És persze - bújtatva - a lehető legtöbb magyar kulturális elem átadása, ami csak belefért a történetbe.

Tervezel folytatást? Milyen egyén írói terveid vannak a közeljövőben?

A hagyományos értelemben nem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy más helyszíneken fognak játszódni, más tematikával, s kicsit idősebbek lesznek a szereplők. Ezen kívül a meseetika témakörében is készül egy könyvem, témája, hogy az erkölcsi értékrendet hogyan közvetítik a mesék – ennek vázlata hamarosan a honlapomon is olvasható lesz. 

Matyesz és Lilla című ifjúsági regényed kötelező olvasmány lett számos általános iskolában. Nem aggódtál, hogy a gyerekek már csak azért is utálni fogják, mert kötelező? Milyen volt a fogadtatása? 

 

Szerencsére imádták a gyerekek Matyeszt, aki a jó viselkedés titkát igyekszik megfejteni. Azonban sok kalandba keveredik, ahogy a tanító nénik is, hiszen tartozik hozzá egy olvasmánynapló, amely gondolatserkentő feladataival tágítja a gyermekek látókörét. Ilyen Gondolatserkentő füzet a Bükki bűbájosokhoz is készül hamarosan.

Tapasztalaid szerint mennyire olvasnak a mai gyerekek? Hogyan tudjuk szülőként segíteni őket abban, hogy többet olvassanak?

Szerencsére sok szülő mesél és olvas a gyermekeinek, őket nem is nagyon kell ösztönözni. A többi gyereket meg lehet például szólítani a mai kor eszközeivel. A Bükki bűbájosokhoz számítógépes játék is készül karácsonyra.

Vannak írói példaképeid? Kik azok, és miért? 

Rejtő Jenőt a műveiben megjelenő könnyed társadalomkritikáért, intelligens humoráért, és a figyelem fenntartásának képességéért szeretem. Platon esetében az nyűgöz le, ahogyan gondolkodásra nevel, könnyedén, izgalmasan, figyelemfelkeltően. Benedek Eleket az ízes magyar nyelv használatáért, furfangos humoráért kedvelem, Agatha Christie-t pedig azért, mert zseniálisan, utánozhatatlanul képes fenntartani az olvasó figyelmét az utolsó betűig.

Ha egy tanácsot adhatnál kis olvasóidnak, mi lenne az? 

Írjanak és olvassanak sokat, barangoljanak Fantáziaország útjain bármilyen művészet segítségével.

 

Köszönöm az interjút!

(Nádasi-Ozsvár Andrea)

Ha többet szeretnétek tudni Lívia könyveiről, munkásságáról, katt ide:

http://tolgyesilivia.eu/

Ha szeretnéd még több mesés témát, várunk téged a Facebook oldalunkon:

www.facebook.com/szeretunkmeselni

 

 

Holden Rose, az olvasásra buzdítás keresztes lovagja

Legutóbbi interjúalanyunk Holden Rose, a 7-11 éves korosztálynak szánt detektívtörténetek kiagyalója. Sorozatával, a Howard Matheu különös esetei-vel és országszerte tartott előadásaival elszántan küzd, hogy kisebb gyermekeinket rávegye az olvasásra, a nagyobbakat pedig írásra.
holden_rose_04b.jpg
Egy interjúdban azt nyilatkoztad, hogy kiadó kérésére kezdtél el detektívregényeket írni gyerekeknek. Bármilyen más műfajt vállaltál volna?
Bármit azért nem. Csak akkor kezdek egy történetbe, ha bele tudom magam képzelni. Így az erotikus horror szóba sem jöhet. Krimit szeretek írni, a gyerekek gondolkodását is imádom, ezért jónak tűnt a kihívás. Próbára tettem magam, és sikerült. 

Honnan származik a Howard Matheu sorozat alapötlete? Mennyire alapul saját élményeken?
Amikor elkezdtem, három napig csak azon gondolkodtam, hogyan nem lehet megírni egy ilyen nyomozós gyerekkönyvet, mert éppen a saját élményeim azok, amik nem kompatibilisek ezzel az egésszel. Hiszen én a múlt században nőttem fel. Egy kereskedelmi televízió, mobiltelefon, internet nélküli kőkorszakban voltam kulcsos ősgyerek. Aztán mégis kitaláltam, hogyan gyerekek a mai srácok, és végül megtaláltam magamban és bennük ugyanazokat a félelmeket és félreértéseket, amikből már össze lehetett hozni egy értelmes sztorit.

Nyomoztál már valaha? 
Úgy, ahogy a Crown Wood Titkos Társasága, soha. Követtünk idegeneket, és fantáziáltunk összeesküvésekről, meg ilyenek, de valódi nyomozásban nem vettem részt. Még.

A Howard Matheu különös esetei a 7-11 éves korosztálynak szól, de kezdő olvasóknak is írtál nemrégiben kiszínezhető meseregényt, Leonardo lovag címmel, de a 12-16 éves korosztályt is megcéloztad Holtidő című, steampunk műfajú kalandregényeddel. Van titkos kedvenced, korosztály, vagy műfaj szempontjából? Van, amit könnyebb írni a számodra?
Minél kisebbeknek írok, annál jobban kell önmagamat kontrollálni. Próbálom kiszűrni, mik azok a dolgok, amik őket már nem érdeklik, melyek azok a szavak, amiket nem szeretnék használni, mi az, ami még izgalmas, és mi az, ami már rémisztő. Minden elé helyezem az olvasóim komfortérzetét, szórakozását. Olyat akarok írni, amit én is szívesen olvastam volna annyi idősen.
leonardo_lovag_jpg.JPG
hmke_nita-gil-es-en.jpgholtido.jpg
   
                                                                                    
Rendkívül sok intézménybe látogatsz el, hogy az olvasást népszerűsítsd a 2-4. osztályos korosztály részére. Melyik előadásod volt a legemlékezetesebb a számodra? 
Csak az idén, majdnem kétszáz előadást tartottam, nehéz közülük egyet kiemelni. Volt köztük felemelő, és amolyan kihívásos megizzadós is. Ott, ahol lelkes a pedagógus, rendszerint fantasztikus a hangulat. A gyerekek már készülnek, várnak, mindenki kíváncsi és nyitott. Mindenre tudják a választ, nekem pedig valódi öröm felkapcsolni a képzeletbeli lámpát az összefüggések felett. Igazán szerencsés vagyok, hogy ezzel foglalkozhatok.
Van javaslatod a szülők részére, hogy mivel tudják rávenni gyermekeiket az olvasásra?
Ez is olyan, mint a fogmosás. Mindennap foglalkozni kell vele kicsit. Mi esténként olvasunk a srácoknak, könyvtárat építünk nekik, összekötjük a film és az olvasásélményeket, könyvesboltba járkálunk, együtt színezünk, beszélgetünk a könyvekről és természetesen mi is olvasunk.

A terveid között szerepel egy újabb előadássorozat is, az 5-8.-os korosztály részére, ahol nem az olvasás, hanem már az írás szerepel. Lezajlott már az első ilyen előadás?
Igen, Siklóson és Szombathelyen is tartottam ilyet. Ezekben már nem az olvasásról beszélek, hiszen egy hatodikos rég eldöntötte, hogy akar-e olvasni. Inkább az írásról mesélem el a tapasztalataimat, az alkotás megközelítéséről, a könyvkészítés rejtelmeiről lebbentem fel a fátylat. A nézőpontról beszélgetünk, és az ezek adta rálátásról. A valódi célok kitűzéséről, és az esélyről, hogy ezeket el is érjük. Úgy tűnik, érdekli őket.

Lenyűgöző azon szakmák listája, amelyeket már kipróbáltál. Van olyan mesterség, amit még szívesen elsajátítanál?
Ez egy különlegesen jó kérdés. Még nem gondolkodtam rajta. A legtöbb dolog csak szembejött/jön, és akkor én nekimegyek. Most tördeltem az első könyvem, mert így volt egyszerűbb és hatékonyabb, mint elmagyarázni, mit szeretnék. Talán egy nyelvet sajátítanék el legszívesebben, és van is erre törekvés. Az az egy olyan dolog van, ami még úgy maradt ki az életemből, hogy mindennap érzem a hiányát. A többi meg úgyis jön majd, efelől nincs kétségem!

Vannak írói példaképeid? Miért nézel fel rájuk? Mit olvastál utoljára?
Minden írónak vannak írói példaképei. De minden példaképem más miatt az. Talán a kedvenceim többet mondanak rólam. Clive Barker, James Burke, Rejtő, Wodehouse, Asimov, Heller, King és a legújabb, Scalzi.

Történt veled olyan megrázó dolog az életedben, aminek a tanulságát szívesen átadnád most, szóban, vagy akár már át is adtad valamelyik írásodban az olvasóidnak?
Van bennem annyi szorongás, düh, elkeseredettség, amit rövidesen, bizonyosan kiengedek egy nem gyerekeknek szóló krimiben vagy sci-fi-ben. Ezeket régebben kiénekeltem magamból. Mostanában csak ráöntöm a beszélgetőpartnereimre. De szeretnék jobb fej lenni, szóval, ha megírom, azzal legalább választási lehetőséget adok a környezetemnek, hogy szeretnének-e aktív részesei lenni a rémálmaimnak, vagy érintetlenül a polcon hagyják a dedikált példányt.

Van már írói terved a jövő évre, vagy az még távoli?
A következő két évre már megvan mit kell/akarok írni. Tervezek még egy Howard Matheu-s könyvet, és ez most valami egészen új formátum lesz a részemről. Aztán gyerekeknek szóló sci-fit is nagyon szeretnék írni, erre is van már vázlatom, valamint egy összeesküvéses, kémes, szuperképességes ifjúsági regény feszíti még nagyon a fiókomat. De most mindenekelőtt a legkisebbeknek, ovisoknak írok egy mesét. Vagy többet. Szóval, tervek vannak bőven, csak kellene hozzá a nyolc napos hét a harminc órás napokkal.
Köszönjük az interjút! 
(Nádasi-Ozsvár Andrea)
Ha szeretnétek többet tudni az íróról, látogassátok meg a honlapját:
Ha szeretnétek még több mesés témát, akkor pedig katt a Facebook oldalunkra:

Az életre kelt Mesemondó lány

 

Interjú Babos „Bábos” Eszterrel, aki bábelőadó, báboktató és meseíró egy személyben

babos.jpg

Eszterrel a bábos mesekuckó foglalkozásvezetői képzésen ismerkedtem meg, ahol rendkívül érdekes dolgokat mesélt arról, hogyan használhatjuk a bábozást gyermekeink fejlesztésére, segítésére, problémáik megoldására.

Négy gyermek anyukájaként nyilván sok gyakorlatot szereztél abban, mit és hogyan érdemes mesélni a gyerekeknek. Van olyan végzettséged, szakmád, ami segített abban, hogy ilyen fantasztikus bábelőadásokat tudj kitalálni és előadni?

Mesélni egész nap lehet, mindig, mindenhol, a gyerekek igényeihez igazítva. Sok olyan élethelyzet adódik, amit mesébe ágyazva könnyebb átadni, megoldani, feldolgozni a gyerekeknek. Lehet az egy tragédia feldolgozása, vagy akár egy kis bogár életének története. A gyerekek egész nap mesevilágban élnek, a hétköznapi „rutin”, mint pl. öltözködés, oviba indulás, vásárlás, sétálás is könnyebb, ha mesehősként élik át. Ha egy kishercegnőnek kell felöltöznie, vagy gyors motorként versenyzünk velük, könnyebben elkerüljük az esetleges konfliktust, hisztit. Ezek persze nem helyettesítik a meghitt mesehallgatást. Nálunk, mikor kicsik voltak nem csak este volt mese. Alvás előtt un. „sötétben mese” volt, ébredés után mesekönyveket hoztak, és amíg töltekeztek, addig olvastunk. Az esti mesének külön szeánsza volt. Meseszékben ültünk, meselámpa fénye világított és sorban, egymás után választottak meséket. Persze még ezt követte egy „sötétben fejből mese”, ami az ő kis napjukat dolgozta fel, vagyis ők voltak a főszereplői. Ezek az egzisztencianövelő mesék fontosak a kicsiknek, róluk, az ő kis problémáikról, életükről, szüleikről szólnak. A 2014-ben megjelent Otthonos bábok – Bábos otthonok ( https://www.facebook.com/Otthonos-b%C3%A1bok-B%C3%A1bos-otthonok-322216221299562/ )című könyvemben egy egész fejezetet szenteltem a helyes meseválasztásnak, korosztályonkénti lebontásban. A könyve bele lehet kukkantani társulatunk honlapján is (www.babostarsulat.hu)

Végzettségem szerint óvodapedagógus és szociálpedagógus vagyok. A főiskolán a bábjáték volt a választott fakultáció. Kitűnő tanáromnak, dr. Józsa Évának köszönhetem a bábok szeretetét. Bár abban az időben a színészet jobban vonzott, így kerültem Mikó István színi tanodájába. Majd mikor sorban születtek meg a fiaim, és nehezen jutottunk el akár egy hétköznapi bevásárláshoz is, vagy haza a játszótérről, akkor újra előkerültek a bábok, és azok varázslatos ereje. Ha egy báb kér segítséget, a gyerekek azonnal megteszik. Olyankor anya nem létezik, csak a báb, mint barát. Így aztán újra a bábok bűvöletében több képzést, tanfolyamot is elvégeztem. Volt szerencsém tanulni Kuthy Ágnes bábrendezőtől, illetve Gimesi Dóra bábdramaturgtól is.

A fiaim már maguknak olvasnak, igazi kis könyvmolyok lettek, de még mindig odakuporodnak, ha a kicsinek olvasok este. A mese összehoz, meghitté varázsolja a szürke hétköznapokat. Olyan a mese a léleknek, mint az étel a testnek.

Mit adhat a bábozás pluszban a mesemondáshoz-meseolvasáshoz képest? Miben segíthet a gyerekeknek és a családnak, ha bábelőadást néznek, vagy ők maguk báboznak? 

Amikor bábozunk, valaki másnak a bőrébe bújunk. Könnyebben nyílik meg a szív, bátrabban mondjuk ki, ha valami fáj, és olyan megoldásokat is alkalmazhatunk, amit a társadalmi elvárásoknak esetleg nem felelnek meg. Hogy mire gondolok ilyenkor? Mondjuk mikor a gyerekek a kezükön lévő bábbal összeverekednek. A visszafolytott agresszió szabad utat kap, mégsem tesz senkiben kárt, és ha rosszallóan nézünk rá, joggal mondhatja, hogy nem ő volt, hanem a báb.

A szemkontaktust elkerülve oldottabban vállalják véleményüket.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy bábot adnék a felnőttek kezére is, talán így sok több veszekedés, válás megelőzhető lenne. Hiszen ha egy béka szóvá teszi, hogy minden este mosogatólében kell fürödnie (célzás a feleségtől a naponta ráháruló esti mosogatásra), de legszívesebben egy forró fürdőt venne inkább, valljuk be, nincs az a férj aki ne értené a játékos célzást, és ne sajnálná meg szegény békát. Talán még a mosogatást is átvállalja, és készít egy forró fürdőt. Így aztán máris elkerülték a „Ma is nekem kell mindent megcsinálni!”- kezdetű veszekedést. 

Sok anyuka azért nem bábozik a gyerekével, mert úgy gondolják, ehhez ők ügyetlenek, nem tudnak bábokat elkészíteni, nehéz bábokat beszerezni. Mivel tudod őket biztatni? Valóban fontos, hogy a bábok szépek és tökéletesek legyenek, és kell különleges tehetség a bábozáshoz?

Ahhoz, hogy otthon bábozzunk a gyermekünknek, nincs szükség se különösebb tehetséghez, se vásárolt bábokra. Az a báb, melyet a szülő rögtönöz, vagy több estén keresztül készít el, hogy bábozzon gyermekével, sokkal többet nyújt, mint egy vásárolt kesztyűbáb. Benne van az idő, a szeretet, az édesanya, teljes egészében. Lehet csacska, kacska, de ha azt a közös játék örömére készítjük, a világ legkedvesebb bábja lesz a családnak. Egyébként is, a bábjáték a groteksz, az átváltozás művészete.

A bábos mesekuckó (www.babosmesekucko.hu)  foglalkozásokon mindig bíztatom a szülőket, hogy készítsenek otthon ők is bábokat, hiszen a foglalkozáson látható összes báb szintén saját készítésű. Éppen azért, hogy lássák, csak idő kell a bábok elkészítéséhez, minden más megtalálható hozzá otthon, a háztartásban. Sok kisgyermek aztán el is hozza megmutatni az anya által készített cicát, nyulat.

Egy báb játék közben attól lesz hiteles, ha teljesen az adott karakter bőrébe tudunk bújni. Még akkor is, mikor épp rá szeretnénk venni gyermekünket a rendrakásra a báb segítségével.  Ha egy kisegér -báb anyaként szólal meg, ugyanazt az ellenállás váltja ki, mintha báb nélkül kérnénk a rendrakásra. Viszont ha kisegérként panaszkodunk, hogy a sok szétszórt autóba beütötte a lábát és nagyon fáj, akkor a kisegér kedvéért pillanatok alatt elpakol a gyermek, anélkül, hogy a kisegér erre megkérte volna. 

Mit tartasz a legnagyobb bábsikerednek, melyik fellépésedre/rendezvényedre vagy a legbüszkébb?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Igazából minden bábdarab születése óriási örömmel, büszkeséggel tölt el. Ugyanígy  boldoggá tesz, mikor a kisgyermek csoportommal készítünk bábokat, vagy készülünk egy egy bábelőadásra. Viszont az is meghatározó élmény volt, mikor a saját gyermekeim segítettek egy ismerős születésnapi zsúrjára szervezett bábelőadásban, vagy mikor közösen festettük a díszleteket.

Talán mégis kiemelném a Wekerlei Bábos Meseút rendezvényünket, melyet a társulatunk 5. születésnapja alkalmából rendeztünk bábostársammal, Bíró Brigittával. A Bábos Meseút egy egész napos rendezvény, melyet bábelőadással nyitottunk, de a gyerekek voltak a mese hősei, így egy meseút során ők járták be a mesehősök útját, és szereztek be mindenfélét, mely a darab megoldásához szükséges volt. Sose felejtem el, mikor szülők meghatottan, könnyes szemmel jöttek le a meseútról, elmesélve, hogy milyen bátor, önzetlen, szívben - lélekben nemesebbé vált kisfiúk is van.

https://www.youtube.com/watch?v=QKYc_J6FUyI

https://www.youtube.com/watch?v=9hk7aZAUfQQ

Ezenkívül nagy - nagy örömmel tölt el, hogy a bábos mesekuckó kis tagjai mind - mind mesekedvelő, bábkedvelő, bábhasználó gyermekekké cseperednek fel. Sok szülői visszajelzés érkezik, hogy teljesen megváltozott az életük, amióta a foglalkozásra járnak, és hálásak, hogy megismerhették Mesemondólányt, mert sokszor megkönnyíti az életüket.

A bábos mesekuckó foglalkozásokról hazafelé menet szinte minden alkalommal hálát adok az Istennek, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy nagy játéktér az egész életem, és rengeteg mosolygó, csillogó szempár kísér végig ezen az úton.

Korunk meseirodalmában erősödik az a tendencia, hogy a mesék célja a szórakoztatás, nem kívánnak semmiféle tanulságot, tudást átadni. Szülőként és meseíróként mit gondolsz erről? Kell a mesékbe tanulság?

A mesék, népmesék mindig is tanítottak, magukban hordozva a nép tudását, melyet örökségül hagytak ránk. Jól megfigyelhető bennük a főhősök jellemfejlődése, testben, lélekben való éretté válása.

Ha nagyon messzire nyúlunk vissza az időben, és a halandzsa nyelvű mondókáinkra gondolunk, már azok tanítást hordoztak magukban. Némelyek ráolvasások voltak, némelyeknek pedig gyógyító hatást tulajdonítottak. Volt olyan mondóka is, amit azért tanítottak meg a gyerekeknek, hogy távol tartsák maguktól a rossz szellemeket. De ha az Egy, megérett a meggyre gondolunk, akkor az volt a régi korok felvilágosító meséje. Gyönyörűen, virágnyelven leírták benne azt, hogyan érik nővé a lány, hogy lesz a fiúból férfi, majd jön a párválasztás, gyermekáldás, gyermekszületés (kis Bence), stb…

De pillantsunk egy kicsit a nekünk, felnőtteknek szánt mozifilmekre, azok is hordoznak magukban tanítást, mondanivalót. Akkor élvezetes és jó egy film, ha a főhős sikeresen eljut A-ból B-be, vagy beteljesít egy feladatot, vagyis a jellemfejlődés szintén ott van.

Véleményem szerint nincs szükség a didaktikus, tanulságot leíró részekre. Akkor jó a mese, ha minden hallgatója a saját érettségi szintjén tudja leszűrni magának a mese tanulságát. Mást jelent egy Sün Balázs egy három évesnek, mást egy iskolásnak, és mást tanít, mond egy felnőttnek.

Mivel hétről hétre bábozom kicsiknek, szinte minden nap, így gyakori hogy egy egy mesét a hét minde napján elbábozok. Hihetetlen megértéseim, rádöbbenéseim vannak egy egy mese kapcsán a nekem mondott tanításáról.

Összefoglalva, szerintem akkor jó a mese, ha a főhős bejárja a saját útját, és megfigyelhető a már sokat említett jellemfejlődés. Vagyis tanít. De nem mondja ki, nem adja a számba azt az egyetlen tanítást, amire az író az írás folyamán gondolt.

Még egy dolog jutott erről eszembe. Anyáknapja táján egy kis bábos etüdöt fűztem fel a Hová mész te kis nyulacska? mondókára. A kis nyúl virágokat szeretett volna ültetni anyukájának, egy kis kertbe. A bábjátékban a kisnyúl megtanulta, hogyan győzze le félelmét, hogyan bújjon át a sötét alagúton, hogy menjen keresztül a vizen, stb… Egy gyermekpszichológus is látta ezt az előadást, majd utána odajött hozzám, és gratulált, hogy milyen szépen eljátszottam a születés történetét. Ámulva néztem rá, hiszen nem ez volt a szándékom. Aztán hosszasan beszélgettünk, elemeztük a darabot, és kifejtette, hogy melyik rész mit is jelentett szimbolikusan a születés történetében. Neki ezt mondta a mese. A gyerekeknek nyilván mást.  

Az egyik bábelőadásotokat, a Molly és Milót már mesekönyvben is megvásárolhatják a kis rajongók. Milyen korosztálynak javaslod ezt a kötetet? Milyen a fogadtatása? Tervezel további mesekönyveket is?

Eredetileg 5 éves kortól javasoltam volna, de sokkal fiatalabb gyerekek (2-3 éves!) szüleitől is jönnek pozitív visszajelzések. Többen mesélték, hogy Molly és Milo „függővé” vált a gyermekük, tudják már az összes varázsigét a könyvből kívülről, és minden este ezt a mesét kérik. Nagyon várják már a folytatását, ami a fejemben már megvan, már csak arra vár, hogy papírra vessem.

Ezen kívül egy éve indult útjára a bábos mesekuckó könyvsorozat is, melyben bábos illusztrációs meséket láthatnak az olvasók. Az első része egy leporelló, a legkisebbekre gondolva, Petrőczi Éva Sünmama altatódala című versét jeleníti meg bábokkal. Hamarosan lapozgató mesekönnyvel – szintén bábos illusztrációkkal – lepjük meg a kicsiket.

Ezeken kívül tervben van egy egzisztencia megerősítő mesesorozat is, mely a legkisebbek mindennapjait dolgozza fel. Erről egyenlőre többet nem árulhatok el.

Visszakanyarodva Molly és Milohoz, hamarosan érkezik a várva várt folytatás is.

 

A bábozást oktatod is, egy sok tapasztalattal rendelkező, a szakmájához nagyon értő csapattal együtt. Kiknek szánjátok ezeket a tanfolyamokat?

Bábos Mesekuckó védjegyes baba-mama foglalkozásvezetői képzést egy évben kétszer szervezünk. A képzésen segítségemre van példaképem és volt tanárom, dr. Józsa Éva, illetve Császár Ágnes is. Igazi gyermeklelkű felnőttek jelentkezését várjuk, akik őszíntén, tiszta szívből tudják bábos mese előadássá varázsolni a 1,5-4 éves korosztálynak való meséket. Minden foglalkozásvezető saját készítésű asztali bábjaival viszi közelebb ezt a csodás világot a családokhoz.

Szeptembertől immár 18 foglalkozásvezető, több mint 30 helyszínen várja majd a mese és báb kedvelő baba-mama párokat, nem csak Budapesten és Pest megyében, hanem már vidéken is (Mór, Debrecen, Komárom, … )

A következő képzés várhatóan október végén, november elején lesz, melyet a honlapunkon (www.babosmesekucko.hu) illetve a facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/babosmesekucko/ ) is közzé teszünk.

Van még egy képzésünk is, melyet óvodapedagógusoknak tartunk.

Aki szeretne többet megtudni Eszterről, Facebook-on is követheti munkásságát: 

https://www.facebook.com/Babos-Eszter-b%C3%A1bos-%C3%ADr%C3%B3-el%C5%91d%C3%B3m%C5%B1v%C3%A9sz-136307987003441/

Köszönöm az interjút! 

(szerző: Nádasi-Ozsvár Andrea)

 

 www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

Hogy született meg Rumini, Csiribí és Panka- interjú Berg Judittal

berg.jpg

Gyermekeid ihlették az első meséket. Milyen volt a visszajelzés részükről, amikor nyomtatott formában látták viszont közös történeteiteket?  

 

Eleinte nem igazán értették az egészet. Az például sehogy sem fért a fejükbe, hogy az otthon fellelhető összes tiszteletpéldányt én írtam. „Ilyen sokat írtál, anya?” – kérdezték álmélkodva. Akkor persze még kicsik voltak. Most már inkább kritizálnak, máskor rendelnek ezt-azt, megkérik, hogy feltétlenül írjak bele a sztoriba egy általuk kitalált szereplőt, vagy nevet adnak valakinek. Ha elég jó az ötlet, teljesítem a kérésüket, de akármit persze nem!

 

Hogy kell elképzelni a kezdeteket? Ültél az ágy szélén, "nyaggattak", hogy mesélj még, te pedig elkezdtél szőni egy történetet, és még aznap eset este „papírra” vetetted?

 

Eleinte mindig nappal írtam, szigorúan csak akkor, amikor ők a délutáni álmukat aludták. És többnyire nem a frissen mesélt történeteket írtam le, hanem inkább a már korábban kitalált mesefolyamokat. A Panka és Csiribí, az első Rumini, és a Mesék a Tejúton túlról is ilyen esti meseként szőtt történetekből nőtt ki.

 

Rumini, Lengemesék, Maszat…. melyik a kedvenced?

 

Minden könyvemhez és sorozatomhoz másként kötődöm. Az aktuálisan íródó mese átmenetileg mindig a szívem csücske, hiszen az adott pillanatban az a legfontosabb. Visszatekintve nagyon sokat számít az is, hogy milyen érzések, gondolatok jártak a fejemben az írás idején. A Lengemesék első részét, a Tavaszt, például egy nagyon mély érzelmi válság idején írtam, így sokáig csak összeszoruló szívvel tudtam gondolni rá. Később a többi rész feledtette velem a rossz emlékeket, és mára kifejezetten fontos nekem az egész sorozat. A Rumini-sorozat végigkísérte az egész alkotói pályám, immáron több mint egy évtizede szövöm fejben a kalandokat, ezért – érthető módon – az egyik legkedvesebb. Az Almára rettentő büszke vagyok – azt hiszem, életem eddigi legnagyobb szakmai feladata volt a megírása. De sorolhatnám. Minden könyv más ok miatt vált nagyon fontossá.

 

Mi a kedvenc része az írásnak?

 

A tervezés, ötletelés, ábrándozás, a még ismeretlen világ felépítése és felderítése nagyon izgalmas feladat. Máskor viszont kifejezetten szórakoztat a nyelvi megformálás vagy a mondatok csiszolgatása. A végső simítások, a lektorálás talán a legkevésbé érdekes része a munkának, de mivel elkerülhetetlen, ezt is jó szívvel csinálom, hiszen nélküle minden korábbi erőfeszítésem kevesebbet érne.

 

Van olyan mese (más szerzőktől), amit te másképpen írtál volna meg, más folytatást/befejezést adtál volna?

 

Igen. Kifejezetten szokott bosszantani, amikor egy ígéretes, jónak induló könyvet ügyetlenül fejez be a szerző, vagy csak nem használja ki az előzményekben rejlő lehetőségeket. Akkor is mérges vagyok, ha egy szuper alapötletet elront valaki azzal, hogy nem gondolja át elég alaposan, esetleg tehetségtelenül nyúl a témához. Most nem szeretnék neveket, címeket mondani; szerencsére rengeteg nagyszerű szerző alkot manapság, így nagyon sok jó könyvet vehetünk kézbe.

 

Hogy éled meg, hogy te vagy az egyik, ha nem a legsikeresebb kortárs ifjúsági szerző, meseíró?

 

Én ezzel nem foglalkozom. Örülök a pozitív visszajelzéseknek, akár az olvasóktól, akár a szakmától kapom, sőt, az építő jellegű kritikát is szeretem. Fontos, hogy szeressenek és elismerjenek. Viszont nagyon tisztelem és szeretem a kollégáim műveit, szerintem egy kimagasló nemzedék nőtte most ki magát a gyerekirodalom terén, és ez az, ami igazán fontos, hiszen egy jó szakmai közeg és sok frissen születő mű az olvasókat és szerzőket egyaránt inspirálja. Nem hinném, hogy szükség volna rangsorokra.

 

Könyvek, társasjáték, játszótér.. megállíthatatlan vagy.  Mit tanácsolsz egy szárnyait bontogató írónak?

 

Azt, hogy merjen elmélyülni abban, amit megálmodott, és teljes szívvel-lélekkel, önmagát teljesen beleadva alkosson. Ne méricskélje a lehetséges sikert, hanem dolgozzon úgy, mintha minden egyes betűvel saját magának, vagy a gyerekének akarna örömet szerezni. Ha az alapötlete jó, és van elég tehetsége, kitartása ahhoz, hogy jól fel is építse, amit kitalált, akkor a beletett erő, energia és szeretet át fogja törni a gátakat.

 

Ki inspirál téged? Van ezen a szinten példakép?

 

Engem eleinte csak az inspirált, hogy a lehető legjobban írjam meg azt, amit kitaláltam. Elképzeltem magam olvasóként – fiatal anyukaként és gyerekként, és igyekeztem mindkét énem számára a lehető legjobbat nyújtani. Olyat akartam írni, ami a boldoggá teszi a gyerekeimet, de úgy, hogy én közben felnőttként is jól szórakozzam. Folyamatosan konzultáltam 10-12 éves önmagammal. „Ez így nem unalmas, Juditka? Meglepődtél? Jöjjön megint egy párbeszéd?” Később igyekeztem a lehető legtöbbet megtanulni a szakmából, hogy ne csak ösztönből és tehetségből írjak, hanem tudatosan is alkalmazzam a jó technikai megoldásokat. Ez is nagyon sokat számít! És igen, rengeteg szerzőt tekintek példaképnek. Csodálom a nagy történetmondókat, klasszikusokat és kortársakat egyaránt, legyen az akár Dumas, Ende, Kastner, Philip Pullmann vagy Rowling. Nagyon sokat jelent számomra az előző nagy magyar meseíró generáció, Janikovszky Éva, Bálint Ágnes, Lázár Ervin, Csukás István, Marék Veronika munkássága. Szeretnék méltó utódjuk lenni!

 

Berg Judit

Ahol a blog íróival találkozhatsz, és mindenről beszélgethetsz, ami mese:

https://www.facebook.com/szeretunkmeselni/

https://www.facebook.com/kilincscica/

https://www.facebook.com/noamese/

Élet írta mesék- interjú Vadadi Adriennel


Mi volt az idei legkedvesebb nyári élményed?

Több legkedvesebb élményem volt. Nyár közepén kiskutyáink születtek, a férjemmel és a barátainkkal egy hetet voltunk Grúziában, aztán a családdal néhány napot a Balatonon is, de ami most a legfrissebb, az egy három napos vendégség nálunk, sok-sok kisiskolás gyerekkel, akik évek óta a barátaim. A kertben eszkábált aprócska tűzhelyen olyan főzetet főztünk, amit ha szétcsepegtetünk az erdőben, segít a házunk közelébe tévedt vaddisznónak visszatalálni a hegyekbe. Rajzoltunk térképet, amin titokzatos manók üzengettek nekünk, hol kereshetünk kincseket, felmásztunk a szalmabálára, hogy amíg néhányan gurítják, addig mi mókuskerekezzünk a tetején. Találkoztunk erdei boszorkánnyal, tettünk egy éjszakai bátorságpróbát a sötétben… Nem is tudom, hogy a gyerekek, vagy én szórakoztam jobban!

vadadi.jpg
 

Nyáron biztos több időd van olvasni a gyermekeidnek. Egy nyaralás alatt beiratkoztok a helyi könyvtárba?

Nem, mert sehol sem töltünk olyan sok időt, hogy érdemes lenne. De a saját kedvenceink mindenhova elkísérnek.

 

Miért kezdtél el írni?

Egy szegedi óvodában voltam óvó néni, ahol az egyik kislány sokat szomorkodott, amiért nem voltak barátai. Így hát egyik este leültem, és írtam egy olyan mesét, amiben ő az ovis csoport közepe. Körülötte forog a világ, mindenki szereti, az óvó néni mindig számíthat rá. Másnap, amikor eljött a mesélés ideje és a gyerekek a szőnyegre ültek, ezt a mesét olvastam fel nekik, ami egyébként a Leszel a barátom? első meséje lett, Lea ballábas napja címmel. Amikor Lea meghallotta, hogy a mese róla szól, és mennyi, de mennyi barátja lett hirtelen, kihúzta magát a szőnyegen, és úgy pislogott a többiekre, hogy a szemei csillogtak a büszkeségtől. Nem mondom, hogy Leának egy csapásra barátai lettek a mese után, de hogy szereztem neki néhány boldog pillanatot, az biztos. Aztán a többi ovis is kérlelni kezdett, hogy róluk is írjak mesét, így hát onnantól kezdve, ha bármi érdekes történt a csoportban, mindig megírtam.

 

Az óvodás történetektől haladtál az iskolásokról/iskolásoknak szóló történetek felé. Elképzelhető, hogy egy nap a felnőtteknek is mesélsz majd?

Ha egyszer úgy ismerem majd a felnőtteket, mint az ovisokat, még az is lehet. Addig nem tudom, mit mondhatnék én nekik.  (itt szerénykedik az írónő- szerk.)

 

Szerinted hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel az olvasást? Szeretnéd a gyermekkorod olvasási élményeit továbbadni?

Azt mondják, ha a szülő rendszeresen olvas a gyerekének, és ő maga is gyakran vesz kezébe könyvet, amivel mintát ad az olvasáshoz, a gyerekek maguk is olvasókká válnak. De ez az én esetemben kicsit másként alakult. Bár nekem is minden nap olvasott mesét anyukám, és apukám kezében minden nap láttam könyvet, én mégsem lettem olvasó, csak felnőtt koromban. Gyerekkoromban nagyon nehezen ment az olvasás, ezért utáltam a könyveket. Hosszú ideig tartott, míg végigrágtam magam egy-egy bekezdésen, mert mindent, amit olvastam, elképzeltem. Képzelődés közben aztán elkalandozott a figyelmem a betűkről és inkább magam szőttem tovább a történeteket a fejemben. Azért ma már adok esélyt az íróknak is!

 

Még most is éjszakánként írsz? Változtak az írói szokásaid, ahogyan egyre többet írtál?

Nem, amióta Emma óvodás, már nem írok éjszakánként. Leginkább a délelőtti órákban írok, ha van ihlet, leülök és fel sem állok, amíg ki nem jön minden, ami csak akar. Aztán muszáj sétálnom egyet a kutyámmal az erdőben, hogy vissza tudjak kerülni a magam valóságába. De van úgy, hogy még séta közben is folytatódik a történet bennem, úgyhogy le kell rövidítenem egy-két csapást, mert alig várom, hogy hazaérjek.

 

Min dolgozol jelenleg?

 

A Kockacukor lovassuli folytatásával foglalkozom mostanában, igaz még nem az írás, hanem a gondolkodás részével. Ilyenkor figyelek, a gyerekeket, akik hasonló korúak, mint a szereplőim, a lovakat, beszélgetek, begyűjtök néhány lovas történetet.

 

Miről beszélgetnél Dániel Andrással vagy Berg Judittal egy kávézás alkalmával? Leülnél velük egy órára?

 Megkérdezném tőlük, hogy vajon mi történne, ha az ő mesehőseik összefutnának egy elképzelt világban az én gyerekszereplőimmel, Leával, Petivel, Majával, Dorcival és a többiekkel. Biztosan nagyon vicces találkozás lenne. Aztán szerintem arról is beszélgetnénk, hogy ők hogyan írnak, hogyan teremtik meg a csendet és nyugalmat, ami a koncentrációhoz kell. Honnan jönnek nekik az ötletek, hogyan fognak hozzá egy új témához.

https://www.facebook.com/Vadadi-Adrienn

 

Ahol a blog íróival találkozhatsz, és mindenről beszélgethetsz, ami mese:

https://www.facebook.com/szeretunkmeselni/

https://www.facebook.com/kilincscica/

https://www.facebook.com/noamese/

süti beállítások módosítása