Szeretünk mesélni

Acsai Roland modern Csipkerózsikája

2018. június 07. - Szeretünk Mesélni

 

 

csipkerozsika.jpg

Sok szülő küzd azzal, hogy szeretné közelebb hozni a kultúrát a gyermekéhez, ami lássuk be, nem könnyű a csillámporos TV-mesék és szuperkütyük világában. Van, akinek hét próbával is felér, mire egy könyv elolvasására ráveszi kisdedét, a színházra is szájhúzogatás a válasz, a komolyzene hallgatása és a balettelőadás pedig a "na ne már, ez most komoly?" kategóriába esik.

Mivel legutóbbi balettélményünk kisebb zavart hagyott maga után, a színpadon játszódó eseményeknek egy részét bizony nem értettük, és azóta sem éreztük a késztetést újabb balettelőadás megtekintésére, ezért felcsillant a szemem, amikor megláttam Acsai Roland Csipkerózsikáját, amely egy rendhagyó balett-mesekönyv a Holnap kiadó gondozásában. A mesekönyv Csajkovszkij balettjét dolgozza fel, Pásztohy Panka kedves rajzaival. A mesekönyv mellé egy CD is jár, amelyen a balettmű legismertebb dallamai csendülnek fel. Gondoltam, a könyv hátha újabb lendületet ad kultúrális kalandjainkhoz, így el is olvastuk a 9 éves lányommal.

Amikor a lányom meglátta, hogy CD van a könyvhöz, rögtön követelte, hogy hallgassunk bele, ami ígéretes kezdet volt. Szerintem gyerekkönyvekről elsősorban gyerekek alkothatnak hiteles véleményt, ezért a könyv elolvasása után ki is faggattam élményeiről:

Mit gondolsz a borítóról?

Amikor a kislányt megláttam a rókával, azt gondoltam, lehet, hogy ez a kis herceg lesz, csak lány lesz a főszereplő, de aztán láttam a címet, hogy Csipkerózsika. Amúgy szép a táj, és édes a róka is, gyönyörűek a rózsák. 

Mit szólsz ahhoz, hogy a Csipkerózsikának ez a változata egyáltalán nem olyan volt, mint amilyennek te megismerted?

Ez a Csipkerózsika viccesebb és kalandosabb volt, ezért jobban tetszett. Nem ősrégi hercegnős, inkább olyan, mintha mai gyerekekről szólna.

 Mi volt az, ami tetszett, és mi nem tetszett a mesekönyvben?

Sajnálom, hogy nem találtam képet Carabosse-ról.

A mókus nagyon aranyos volt, ő tetszett a történetben a legjobban, főleg a végén, amikor megpróbálta megakadályozni az esküvőt, azon jót nevettem. Nagyon szép volt a könyv szövege is, érdekesek voltak a leírások.

 Szívesen megnéznéd ezek után a balettelőadást Csipkerózsikáról?

Hát persze, legalább megtudnám, hogy néz ki Carabosse, és így, hogy elolvastuk, már érteném, mi történik a színpadon.

 

Szülőként is azt kell mondanom, jó élmény volt elolvasni Csipkerózsikát. Kicsit aggódtam, hogy csalódás lesz, mert mindig nagy vállalkozás egy klasszikus művet modernizálni, de élveztem a mesét: Pásztohy Panka képei, mint mindig, rendkívül bájosak. A szereplők hitelesek, emberiek. Míg a lányom kedvence a mókus volt, én leginkább a rendkívül emberi király figurát szerettem, aki tipikus férj, akár a szomszédban is lakhatna.

A történetet felolvasásra már 5 éves kortól merem ajánlani (a legijesztőbb részek sem túl ijesztőek) egyéni olvasásra pedig mondjuk második osztály második félévétől, mert a könyv kezelhető hosszúságú kisebbeknek is (61 oldal), a szöveget sok kép tagolja, így a haladás érzetét és viszonylag gyors sikerélményt nyújt.  Acsai Roland ismét gyönyörű, költői leírásokkal örvendezteti meg az olvasót, de rövidebb mondatokba tördelve, hogy a kicsiknek is élvezhető és követhető legyen. ("A jókívánság úgy hullott Aurórára, mint a rózsavíz permetje.")

 

Zárásként pedig következzen egy rendhagyó miniinterjú Acsai Rolanddal, akitől a lányom kérdezte meg mindazt, amire kíváncsi volt:

 acsair.jpg

Miért ír egy férfi gyerekkönyveket?

Pont azért, amiért egy nő. Mert szereti a gyerekét. Meg a gyerekeket úgy általában. Tudja, hogy ők a jövő letéteményesei.

És mert ki akarja magát próbálni több stílusban, zsánerben, világban, műfajban.

Én például nem nagyon értem az egy stílusban, zsánerben, műfajban dolgozó írókat. Szóval azokat, akik mondjuk csak gyerekkönyveket írnak, vagy csak felnőtt regényeket, vagy csak verseket. De nyilván azért nem értem, mert én máshogy működöm.   

Szokott tanácsot adni a gyereked, hogy mit írj bele a történetbe?

Szokott, persze, de ezekből inkább azt lesem el, hogy mi tetszhet a gyerekeknek úgy általában.

Illetve én próbálok Zsófinak ötleteket adni, hogy miről írjon, és néha sikerül is rávennem egy mesére, versre. A múltkor például egy játék keretében sikerült vele akrosztichont (olyan vers, aminek soraiban az első betűk egy szót adnak ki) íratni a keresztneve betűiből.

Különben az első olvasó mindig a feleségem, tőle sok tanácsot elfogadok.

Miről írsz legközelebb?

A Pillangókisasszonyról, a japán gésa tragikus történetéből próbálok gyerekeknek szóló mesét létrehozni.

Mindig író szerettél volna lenni?

Először zoológus szerettem volna lenni, aztán ornitológus, aztán állatorvos, aztán állategészségőr, aztán kisállatkereskedő… Ahogy romlottak a jegyeim, ahogy egyre kevesebbet tanultam (mert helyette minden más érdekelt), úgy adtam egyre lejjebb, mint látható.

De a lényeg, hogy imádtam az állatokat, Volt is mindenféle, mivel vidéken, kertes házban nőttem fel. Például volt egy kiscsirkém, a Csibi, amit én neveltem fel, és úgy követett mindenhova, mintha én lettem volna az anyja. Végül elég csúnya véget ért, mert a kutyáink beszabadultak a csirkeudvarba, és nagy vérengzést műveltek. A szép, hosszú faroktollát (mert kakas lett belőle) sokáig még a fiókban tartottam.

De mindig írtam. Már gyerekként kaptam egy táskaírógépet, amin szerelmesleveleket és állatos történetek írtam. Kezdetben csak az számított nekem irodalomnak, amiben állat volt, a kedvenceim Schmidt Egon könyvei voltak, akiről tegnap tudtam meg, hogy egy napon született velem, június 16-án. Az állatoskönyvek révén találkoztam tíz évesen Tandori Dezső író verebes könyveivel, aki később a mesterem lett. Különben ma is az a két fő témám, mint gyerekként: az állatok (természet) és a szerelem.

De a gimnáziumban már tudtam, hogy irodalommal akarok foglalkozni, akkor már éjjel-nappal olvastam, és az egyetem előtt, meg az egyetem alatt gyakorlatilag a könyvtárban éltem (a Széchenyiben, az Egyetemiben, meg a Szabó Ervinben), ez volt a nagy tanulás, nagy töltekezés időszaka. Azóta kicsit csömört is kaptam a könyvtáraktól, meg a tanulástól. Szóval megint a kisállatkereskedésekbe járok könyvtár helyett.

 

Ha felkeltette az érdeklődéseteket Csipkerózsika, a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok-on a Holnap kiadó standjánál (126.stand) biztosan beszerezhetitek, illetve a kiadó weblapjáról. Acsai Roland hivatalos Facebook oldalán (itt) ti magatok is kérdezhettek az írótól.

A blog adminjaival itt is találkozhatsz, ha szeretnél többet olvasni mindenről, ami mese...mert szeretünk mesélni.

 

 

A meseíró anyuka, akire titkon minden kisgyermek vágyik

Interjú Pásztohy Pankával

Pásztohy Panka, író-illusztrátor. A 3-6 éves korosztály tagjai közül szinte alig van olyan, aki ne találkozott volna kedves, vidám, színes rajzaival, és történeteivel, melyek mondanivalója a felnőtteket is elgondolkozásra késztetheti. Fogadjátok szeretettel Pankával készített interjúnkat! 

panka1.jpg

Hogyan mutatnád be magad pár mondatban?

Nem is feltétlenül a munkámmal kezdeném. Érdeklődő, nyitott személy vagyok, sok minden érdekel, és ennek csupán egy szelete az, amivel foglalkozom. Szeretek utána menni dolgoknak, amik felkeltik az érdeklődésemet, pl. hogy ki az a férfi a bélyegen, amit a levélre ragasztok. Szeretem figyelni a világot, minden tekintetben.

 

Mit gondolsz, ha nem művészek között nőttél volna fel, akkor is alkotnál?

Nehéz elvonatkoztatni, de azt gondolom akkor is alkotó tevékenységet végeznék, viszont más lenne a személyiségem. Bár a rajzkészség tanulható is, de legalább egy részét örökölni is kell, valószínűleg hobbiból űznék valamilyen művészetet.

Amikor éppen nem illusztrálsz vagy meséket írsz, mit csinálsz a legszívesebben?

Szívesen utazom, múzeumba, színházba járok, de jó elmenni együtt sétálni is a családommal, a férjemmel és a lányommal.

 

Gyermekként szerettél olvasni? Mik voltak a kedvenc meséid?

Gyermekként is szerettem olvasni. A mai napig nagyon szeretek, bár mostanában inkább hangoskönyveket hallgatok, például amikor rajzolok. Gyermekként lenyűgözött F.Györffy Anna leporellója, a Mi van a babaházban?, valamint Marék Veronikával közös könyve, Az Amikor Te kicsi voltál. Nagyon szerettem a Minden napra egy mesét, Benedek Elek meséit, Gazdag Erzsi Meseboltját. Sok érdekes könyvet örököltem a bátyámtól. Nagyon emlékezetes még számomra a Gyere velünk a Szezám utcába, mert kinyitott egy másfajta képi világra, mint amit addig ismertem. Mikor nagyobb lettem, Gerard Durrel könyveit is szívesen olvastam, már akkor is érdeklődtem azállatok és a természet iránt.

Tudnál a szülőknek tippeket adni, hogyan szerettethetik meg a gyerekekkel az olvasást?

Amikor a lányom megszületett, elhatároztam, hogy csak a nagy klasszikusokat olvasom fel neki, hogy minél korábban megismerje az irodalom legjavát. Az Alice Csodaországban-t két éves korában olvastam neki, ami persze nem működött, kicsi volt hozzá, nem értette, nem érdekelte. Utána már azt olvastuk, amit ő szeretett, persze megpróbáltam befolyásolni a választásait. Ha olyan könyvet választott volna a boltban, amiről azt gondoltam, nem neki való, akkor kértem, hogy válasszon mást. Amellett, hogy engedjük a gyermeknek, hogy olyan könyvekhez hozzájusson, amik érdeklik, az olvasás megszerettetésében a sikerélményhez juttatás is fontos, a kezdő olvasóknál, ehhez kevés szöveget, sok képet tartalmazó, érdekes történetek a jók, amikkel könnyen lehet haladni.

 

Szerinted mennyire befolyásolják az olvasott mesék a gyerekek személyiségének, jellemének fejlődését? Képes módosítani egy mese egy gyermek viselkedését?

A gyermekek világlátásán biztosan módosítanak a mesék, ezt magam is tapasztalom, nap, mint nap, például az író-olvasó találkozókon, amikor a gyerekekről a felelős állattartásról beszélgetünk, a Mentsük meg a kiskutyám! /Szeretem a kiskutyám! /Gyógyítsd meg a kiskutyám! könyvem kapcsán. A gyerekek a történetek hatására rájönnek, hogy nem jó a kutyának, ha egész nap be van zárva, sétáltatni kellene – nagyon jól el lehet gondolkodtatni a gyerekeket azon a szinten, ahol tartanak, és ez később meghatározza a felnőttkori gondolkodásukat is.

 pp1.jpg

Melyik illusztrációdra/mesédre vagy a legbüszkébb?

Talán a Pesti mesére, ami arról szól, hogy az együtt töltött időhöz nem kellenek nagy dolgok, és a szeretett nagymamámról. Büszke vagyok a közös munkánkra a férjemmel, Pásztohy Andrással - én illusztráltam András könyvét, A kisegér, aki majdnem hős lett-et. Természetesen büszkeséggel tölt el az is, ha olyan nagy írók műveit illusztrálhatom, mint Tersánszky Józsi Jenő, vagy éppen Bálint Ágnes.

pp2.jpg

Szerinted van olyan mesetéma, vagy stílus, ami hiányzik a magyar mesekönyvpiacról?

Igen, határozottan, például a csak képekből álló csendeskönyvek. Jó példa erre Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című könyve. A gyermek fantáziáját a képi világgal önmagában is el lehet indítani, nálunk azonban az ilyen jellegű könyvek annyira nem megszokottak, hogy ehhez a kötethez verset is kellett íratni, hogy el lehessen adni. Hiányolom a gyerekeknek szóló, lényegesen több képpel illusztrált regényeket. Jó lenne egy gyerekeknek szóló sorozat híres magyar nőkről, vagy éppen történelmi eseményekről, hogy a történelem tanulása a gyerekek számára ne egy száraz tananyagot jelentsen, hanem játékos, érdekes tanulást.

 

Milyen mesekönyvekre számíthatunk tőled a közeljövőben?

A Pitypang és Lili sorozatom szereplői kisebb kötetekben fognak visszatérni, és ehhez a sorozathoz készségfejlesztő könyvecske is készül. Babáknak szóló könyvem is megjelenik hamarosan, illetve a Kisegér, aki majdnem hős lett folytatása, valamint a Mesék az Operából sorozat Acsai Roland által írt darabja, a Csipkerózsika. 

 

Milyen tanácsot adnál a kezdő meseíróknak?

Nem szabad feladni, és nem szabad az elutasításokkal foglalkozni! A visszautasításokból a jó tanácsokat fogadják meg, tanuljanak belőle, mert mindig lehet fejlődni. A dramaturgiai aranyszabályokat érdemes betartani, legyen kerete, mondanivalója a történetnek. Miután elkészültek a mesék, érdemes őket megvágni, szelektálni, hogy mi az, ami igazán kell a történetbe, ki kell faragni a lényeget, mint egy szobrász.

Köszönjük az interjút! 

Nádasi-Ozsvár Andrea

 

A blog adminjaival itt is találkozhatsz: 

facebook.com/szeretunkmeselni

www.noamese.hu

www.kilincscica.hu

 

Junior véleményvezérek kerestetnek!

Veletek is előfordult már, hogy csalódtatok az agyonreklámozott, kritikák, újságok, bloggerek által egekig magasztalt mesekönyvekben, mert hiába szerették a felnőtt olvasók, a ti gyerekeiteknek egyáltalán nem jött be? Olyan csemetétek van, aki szeret olvasni, mindenről megvan a véleménye, és el is mondja? Akkor itt az idő, hogy vendégblogger legyen nálunk ! Az olvasott mesekönyvekről írjátok meg üzenetben a gyerek véleményét, és mi közzétesszük - akár videófelvételt is készíthettek a lelkes kis olvasóval ! Egyelőre kísérleti üzemmódban próbáljuk ki, nem tudjuk megígérni, hogy mindenki véleményét kitesszük, de törekszünk rá 

A véleményeket itt várjuk: https://www.facebook.com/szeretunkmeselni/

kids-reading.jpg

 

 

Kérdezz-Felelek a Könyvmarketing tagjaival

km.jpg
Nádasi-Ozsvár Andrea Miért kezdtél el írni? Támogat a környezeted az írásban? Hogyan tudsz rá időt szakítani? Van írói példaképed?
Válasz: Kisfiam megszületése óta minden este mesélek neki, könyvet lapozgatunk, történeteket találunk ki. A harmadik év végére meguntam az autós történeteket. Egy nyári vásáron láttuk meg kilincscicát és így kezdődött el még aznap KC új élete, velünk. A környezetem az elejétől fogva támogat, bár nem szeretik, ha az írás a családtól veszi el az időt, így azt inkább este/éjjel szoktam űzni. Futás vagy úszás közben, illetve amíg a kisfiamat altatom szoktam kialakítani a mesék fő irányvonalát. A többit akkor vetem „papírra” amikor éppen van időm. Írói példalépem: Dániel András. Zseniális.
András Jenei Kedves Melinda! A mesék eljuttatása a gyermekekhez közvetlen történik, vagy inkább a szülőkön esetleg a nevelőkön keresztül? Rajzokat magad készíted, vagy grafikus az írásokhoz?
Egyelőre a Dörmögő Dömötörön keresztüljutnak el a mesék a gyerekekhez, de hamarosan megjelenik az első Kilincscica könyv is, melyekhez egyéb promóciós tárgyak, illetve kereskedelmi termékek gyártása fog kapcsolódni. Keresem mindig az egyéb lehetőségeket, hogyan tudom a nevemet ismertebbé tenni. (Babás-mamás oldalak szerkesztése, Fb csoportok)
Később, ha meg lesz a könyvem, lesz ovilátogatás és egyéb tevékenységek. Készíttettem egy marketingtervet és aszerint próbálok haladni.
András Jenei Köszönöm a választ.  A marketing tervet kitől, hogyan és mennyiért? Mennyire tudod használni, mennyire személyre szabott, illetve általános?
Egy barátnőm készítette, aki nagyon profi ebben. Követhető és vállalható. Bár sokba is került, de szerintem megéri.

Napi húsz perc meseolvasás, és könnyebben megy majd az iskola

Két-három éves kor előtt sokan feleslegesnek tartják a felolvasást, mivel a baba még kevés visszajelzést ad. Való igaz, egy pici csecsemő látszólag nem lelkesedik a könyvek iránt, de az agy fejlődése a terhesség ötödik hetében kezdődik, innentől kezdve pedig minden apróság nyomot hagy bennük. A most hétvégén megrendezésre kerülő BabaMama Expó csapata elárulja, milyen típusú könyvek passzolnak leginkább porontyod életkorához, ha pedig szeretnél még többet megtudni a kicsik intellektuális fejlődéséről, gyere el november 17-18-19-én a Budapest Sportarénába, ahol számos kiállító, helyszíni tanácsadás és színpadi program vár rátok. Találkozunk az év legnagyobb babás-mamás rendezvényén!

shutterstock_390805201.jpg

A kétkedőket talán meg lehet győzni egy kísérlettel, amit kismamák egy csoportjával végeztek. A szülés előtt hat hétig felolvastattak velük hangosan egy verset, és a születés utáni napokban a babákat tesztelték, milyen hatással van rájuk a pocakból ismert szöveg. Az eredmény: a babák számára megnyugtatóbbak voltak ezek a versek, szemben azokkal, amiket akkor hallottak először.

 Miért is fontos az olvasás?

  • Az út az olvasás ismerete és szeretete felé csecsemőkorban kezdődik.
  • Fontos a szülői példa és tudatosság, mert az első hat évben utánzással tanulnak legtöbbet.
  • Az olvasás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást.
  • Elengedhetetlen a szókincsfejlesztéshez, és a szövegértés kialakulásához, ami a kommunikáció, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés alapja is.
  • A történetekben megismert sokféle szituáció hozzásegíti őket az érzelmi sokszínűséghez.
  • Erős kapcsolat van a korai „tanulási” élmények és a későbbi tanulási képességek között.Napi 15-20 perc olvasás másfél-két év előnyt jelent az iskolában a kortársakhoz képest. Az IQ ötven százaléka pedig négyéves kor előtt alakul ki.

 

Az olvasóvá nevelés kulcsa, hogy mindig a gyermek tudásának, ismereteinek és fejlettségének megfelelő könyvet vedd le a polcról, hiszen azt érti meg, azzal tud érzelmileg azonosulni, és azt tudja beépíteni élményként. Ha nem lesz számára öröm az olvasás, nem fog késztetést érezni rá később sem.

 

Újszülötteknek

 

A születés utáni két hónapban a picik csak 30 cm távolságra látnak, ezért a magzati korból is ismert anyai hang és az őket korábban körülvevő méhfal helyett a szülői ölelés fokozottan növeli biztonságérzetüket. Amennyiben az olvasás és a nyugalom érzése egybefonódik a babában, jó eséllyel használja majd azt önmegnyugtatásra a későbbiekben is. A látásuk fejlettségéhez ekkor a kontrasztos fekete-fehér bébi könyvek illenek.

 

Pár hónapos piciknek

 

Mivel a gyerekek 3 éves korra értik meg az elő- utóidejűséget, az ok-okozati összefüggéseket, és ekkorra érik el azt a szókincset, amivel már komplexebb történetek feldolgozására is képesek, ezért ezt a kort megelőzően a mondókázás, verselés, döcögtetők, dúdolók, lovagoltatók, höcögtetők, ölbéli játékok hosszú sora szerepel az „ajánlott olvasmányok” listáján. Ezekhez a szövegekhez érintések, ölelések, játékok, később kis- és nagymozgások tartoznak.

 

Tízhónapos korban

 

A manipulációs játékok időszakában a rövid verseket tartalmazó lapozókon, leporellókon kívül érdemes olyan könyvecskéket adni nekik, melyek kiszedhető, kinyitható, mozgatható alkatrészekkel készülnek, hiszen elkezdődik az az aktív korszak, amikor jobban szeretnek személyesen is bekapcsolódni a tevékenységekbe.

 

Egyéves apróságoknak

 

Ilyenkor a szókincsbővítésen van a hangsúly, így a képeskönyvek és a böngészők új könyvtípusként épülhetnek be gyerkőcöd könyvtárába. Egyikben az oldalon található kevés, nagy és kontrasztosabb képek dominálnak, hogy könnyen beazonosíthassa és átláthassa a kicsi a lényeget, másikon pedig a képek részleteit kell felismernie.

 

Kétéves korban

 

A második életév betöltése körül jöhetnek a nagy képpel és nagyon rövid szövegekkel ellátott igazi könyvek. Egyre ügyesebben bánnak a tárgyakkal, így kezükbe adhatók a matricás foglalkoztatók és a mágneses könyvek, melyek segítségével játszanak és észrevétlenül fejlesztik szókincsüket és szem-kéz koordinációjukat egyaránt.

 

Hároméves korban

 

Kialakul az éntudat, ezért ekkor az úgynevezett „én mesék” kerülnek fókuszba, melyek a gyerekek hétköznapjairól szólnak.

 

 

 

Négyéves gyerkőcöknek

 

Már tud térben és időben tájékozódni, és komolyabb szókinccsel rendelkezik, így elkezdhetsz rövidebb történeteket mesélni, de még ekkor is meghatározó fontossággal bír a vizualitás. Téma tekintetében még mindig inkább a gyermek világa vagy az ahhoz kapcsolható történetek javasoltak.

 

A későbbiekben

 

Megközelítőleg ötéves korra érik el a gyerekek azt a tudásszintet szókincsben és érzelmi érettségben, amikortól komplexebb történeteket, nagy klasszikusokat, mint Andersen vagy Grimm, és népmeséket is szívesen hallgatnak. A témaválasztás és a képi világ ekkor is meghatározó, mert nagyjából hét éves korra tudják tökéletesen különválasztani a valóságot és a meséket, ezért egy nem megfelelő történet vagy illusztráció megzavarhatja őket, szorongáshoz vezethet.

 

Sokan már ebben a korban is szívesen olvasnak a kicsiknek meseregényeket, amit ők végig is hallgatnak, de ebben a korban célravezetőbbek a rövidebb történetek, amik egy-egy esti mese alkalmával végigolvashatóak. Ne szaladj előre, sokkal jobban fogják érteni és élvezni 4-5 évvel később a hosszabb történeteket, miután a rövidebb történetek már megtanulták értelmezni.

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

Bosszantöpp és más furcsaságok

#mese #kortárs #magyar #noamese

Nádasi-Ozsvár Andrea: Bosszantöpp és más furcsaságok

Tetszett a mese? Vedd meg a mesekönyvet és folytatásait itt: http://www.noamese.hu

Facebook oldal: www.facebook.com/noamese és www.facebook.com/szeretunkmeselni

Főgel Alexandra (a mesekönyv illusztrátora) Facebook oldala: www.facebook.com/szinbolt

Ennyi dínós matrica a világon nincs. 1000 dínó matricája

dino.jpg

A mesehősök jöhetnek-mehetnek, matricák újulhatnak, a dínótéma állandó az ovis korosztálynál, főleg a fiúknál örök kedvenc.

A korábban milliószor átböngészett és minden egyes alkalommal újabb és újabb furcsaságokkal megörvendeztető Keresd meg a dinoszauruszokat könyv nagytestvérét kaptuk meg a napokban a Napraforgó Kiadó jóvoltából.

Az új borítóval jelentkező 1000 dínó matricája könyv - az 1000 matricás albumok sorozat tagjaként- töretlen népszerűsége mutatja, hogy a gyerekek igenis szeretik a kihívásokat! Ezek a csodás matricás albumok valóban hosszú időre lekötik a gyerekek figyelmét, hiszen nem kis feladat megtalálni minden matrica helyét. A könyv átlapozgatása közben nem csak újabb ismeretekkel gazdagodhatunk, de remek szórakozást is nyújt a közelgő hidegebb napokra a kíváncsi óvodások számára.

A matricás könyv bogarászását összekapcsolhatjuk a már említett Keresd meg a dinoszauruszokat könyv lapozgatásával, így dupla örömet okozva kisgyermekünknek.

Bizton állíthatom, ha egy versenyt szerveznénk, hogy „ki találja meg a legtöbb furcsaságot a könyvben” címmel, mi biztos dobogósok lennénk.

 

Kiadó: http://www.napraforgokiado.hu

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

 

 

 

 

 

 

Olvastunk-szerettük: Kimondhatatlan nevű Ubukubu kalandjai

ubukubu_borito_k.jpg

Ubukubu Zűrkalandjai 1.

Űrszörnyű és a különleges képességek

Zseniális kiskönyv akadt a napokban a kezembe a Napraforgó Kiadó jóvoltából, melynek már a címe is ígéretes volt, de végig lapozva, és a grafikákat is átfutva rögtön éreztem, hogy telitalálat lesz.

 Porzsolt Ami Ubukubu zűrkalandjai című könyvéről van szó, melyet a napokban kezdtem el estieseként olvasni a kisfiamnak. A történet nagyon izgalmas, egy Ubukubu nevű szereplőről szól, aki egy szép napon különös kalandba keveredik: a borzalmas Űrszörnyű, akinek a nevét galaxis-szerte rettegéssel ejtik ki, különleges képességekre vadászik a vadűrbandájával… ami számtalan bonyodalomhoz és néhány jó baráthoz vezet. A mese különlegessége, hogy az olvasó maga is segíthet Ubukubunak és barátainak felderíteni, mi történik a különleges képességekkel, hiszen a próbákon részt vehet, így hozzájárulhat a sikerhez!

Külön tetszett, hogy a mese mellett foglalkoztató részek, rajzok is találhatók a könyvben, melyek fejlesztik a korcsoport (5-7 évesek) vizuális képességeit, segítik az iskolakezdés nehézségeinek áthidalását, míg a betűtípus kimondottan a diszlexia-veszélyeztetett gyerekek számára könnyíti meg az olvasást.

A történetek során a főhős, az olvasó és a kisgyermekek együtt oldhatják meg a feladatokat, segíthetnek a kis űrlényeknek kiállni a próbákat.

Nagyon aranyos sztori bontakozik ki a könyv oldalain, melyet ajánlunk mindenkinek, akinek kíváncsi, kalandvágyó kisgyermeke van.

 

A könyvet Nick-Vékony Andrea illusztrációi színesítik.

Vigyázat! Esti mesének csak módjával ajánlom, mert az én kisfiam például nem csak a meséket akarta a végighallgatni, de a feladatokat is szerette volna azonnal végigvenni, ami jelentősen meghosszabbítja egy-egy esti mese idejét.

Kiadó: http://www.napraforgokiado.hu

 

 Kövessetek minket itt is: 

www.facebook.com/szeretunkmeselni 

www.noamese.hu (Nádasi-Ozsvár Andrea meseíró oldala)

www.kilincscica.hu (Szabados Melinda meseíró oldala)

 

 

 

 

 

 

Bükkben bolyongó bűbájos Borsika

Magyar gyereknek magyar varázslatot!

 

bb.jpg

A családi legendárium szerint boszorkány felmenőkkel is rendelkezem, ezért amint megláttam Tölgyesi Lívia Bükki bűbájosok című meseregényét, tudtam, hogy ez lesz a következő olvasnivalónk. Addig is, amíg eljutunk a végére, mert a lányom megtiltotta, hogy nélküle továbbhaladjak, olvassátok el a Tölgyesi Líviával készített interjúmat, akit a Bükki bűbájosok mellett Matyesz és Lilla című mesekönyve, a felnőtteknek szóló Álkirálynő kötete mellett Útravaló című erkölcstan tankönyve kapcsán is ismerhetünk. 

Miért a Bükköt választottad a Bükki bűbájosok helyszíneként, mi ihlette a történetet? 

A hegymászás volt a hobbim, és nagyon sokszor jártam a Bükkben.  Jól ismerem ezt a helyszínt. Egyszer zsűritag voltam egy mesepályázaton, ahol egy falu vagy város történetét kellett elmondani mese formájában, és a zsűri tagjainak is kellett mesét írnia. Ekkor született meg a népmese jellegű eredetmesém, a  Bükk szelleme. Pedagógusként nap mint nap szembesülök azzal, hogy a gyermekek nem ismerik eléggé a magyar népmeséket, így adódott a gondolat, hogy a magyar mesekultúra és a szép magyar nyelvünk terjesztését elősegítené egy valós magyar helyszíneken játszódó meseregény. Hátha a családoknak kedve támad a könyv elolvasása után meglátogatni a Semmivölgyet, és a Semmibércet, vagy szeretnének többet megtudni a lipicai lovakról, mesés keretek között. 

Milyen gondolatokat, érzéseket szeretnél átadni a Bükki bűbájosokkal? 

A mesék olvasása egy fantáziautazás; minden olvasó másként értelmezi a történeteket. A Bükki bűbájosok kicsit a felnőtté válás története, miközben a testvéri szeretetről, és a család összetartó erejéről szól; a férfi-női szerepekről; s arról, hogy higgy magadban! Ha ez sikerül, akkor a fantázia segítségével sok minden elérhető. És persze - bújtatva - a lehető legtöbb magyar kulturális elem átadása, ami csak belefért a történetbe.

Tervezel folytatást? Milyen egyén írói terveid vannak a közeljövőben?

A hagyományos értelemben nem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy más helyszíneken fognak játszódni, más tematikával, s kicsit idősebbek lesznek a szereplők. Ezen kívül a meseetika témakörében is készül egy könyvem, témája, hogy az erkölcsi értékrendet hogyan közvetítik a mesék – ennek vázlata hamarosan a honlapomon is olvasható lesz. 

Matyesz és Lilla című ifjúsági regényed kötelező olvasmány lett számos általános iskolában. Nem aggódtál, hogy a gyerekek már csak azért is utálni fogják, mert kötelező? Milyen volt a fogadtatása? 

 

Szerencsére imádták a gyerekek Matyeszt, aki a jó viselkedés titkát igyekszik megfejteni. Azonban sok kalandba keveredik, ahogy a tanító nénik is, hiszen tartozik hozzá egy olvasmánynapló, amely gondolatserkentő feladataival tágítja a gyermekek látókörét. Ilyen Gondolatserkentő füzet a Bükki bűbájosokhoz is készül hamarosan.

Tapasztalaid szerint mennyire olvasnak a mai gyerekek? Hogyan tudjuk szülőként segíteni őket abban, hogy többet olvassanak?

Szerencsére sok szülő mesél és olvas a gyermekeinek, őket nem is nagyon kell ösztönözni. A többi gyereket meg lehet például szólítani a mai kor eszközeivel. A Bükki bűbájosokhoz számítógépes játék is készül karácsonyra.

Vannak írói példaképeid? Kik azok, és miért? 

Rejtő Jenőt a műveiben megjelenő könnyed társadalomkritikáért, intelligens humoráért, és a figyelem fenntartásának képességéért szeretem. Platon esetében az nyűgöz le, ahogyan gondolkodásra nevel, könnyedén, izgalmasan, figyelemfelkeltően. Benedek Eleket az ízes magyar nyelv használatáért, furfangos humoráért kedvelem, Agatha Christie-t pedig azért, mert zseniálisan, utánozhatatlanul képes fenntartani az olvasó figyelmét az utolsó betűig.

Ha egy tanácsot adhatnál kis olvasóidnak, mi lenne az? 

Írjanak és olvassanak sokat, barangoljanak Fantáziaország útjain bármilyen művészet segítségével.

 

Köszönöm az interjút!

(Nádasi-Ozsvár Andrea)

Ha többet szeretnétek tudni Lívia könyveiről, munkásságáról, katt ide:

http://tolgyesilivia.eu/

Ha szeretnéd még több mesés témát, várunk téged a Facebook oldalunkon:

www.facebook.com/szeretunkmeselni

 

 

Holden Rose, az olvasásra buzdítás keresztes lovagja

Legutóbbi interjúalanyunk Holden Rose, a 7-11 éves korosztálynak szánt detektívtörténetek kiagyalója. Sorozatával, a Howard Matheu különös esetei-vel és országszerte tartott előadásaival elszántan küzd, hogy kisebb gyermekeinket rávegye az olvasásra, a nagyobbakat pedig írásra.
holden_rose_04b.jpg
Egy interjúdban azt nyilatkoztad, hogy kiadó kérésére kezdtél el detektívregényeket írni gyerekeknek. Bármilyen más műfajt vállaltál volna?
Bármit azért nem. Csak akkor kezdek egy történetbe, ha bele tudom magam képzelni. Így az erotikus horror szóba sem jöhet. Krimit szeretek írni, a gyerekek gondolkodását is imádom, ezért jónak tűnt a kihívás. Próbára tettem magam, és sikerült. 

Honnan származik a Howard Matheu sorozat alapötlete? Mennyire alapul saját élményeken?
Amikor elkezdtem, három napig csak azon gondolkodtam, hogyan nem lehet megírni egy ilyen nyomozós gyerekkönyvet, mert éppen a saját élményeim azok, amik nem kompatibilisek ezzel az egésszel. Hiszen én a múlt században nőttem fel. Egy kereskedelmi televízió, mobiltelefon, internet nélküli kőkorszakban voltam kulcsos ősgyerek. Aztán mégis kitaláltam, hogyan gyerekek a mai srácok, és végül megtaláltam magamban és bennük ugyanazokat a félelmeket és félreértéseket, amikből már össze lehetett hozni egy értelmes sztorit.

Nyomoztál már valaha? 
Úgy, ahogy a Crown Wood Titkos Társasága, soha. Követtünk idegeneket, és fantáziáltunk összeesküvésekről, meg ilyenek, de valódi nyomozásban nem vettem részt. Még.

A Howard Matheu különös esetei a 7-11 éves korosztálynak szól, de kezdő olvasóknak is írtál nemrégiben kiszínezhető meseregényt, Leonardo lovag címmel, de a 12-16 éves korosztályt is megcéloztad Holtidő című, steampunk műfajú kalandregényeddel. Van titkos kedvenced, korosztály, vagy műfaj szempontjából? Van, amit könnyebb írni a számodra?
Minél kisebbeknek írok, annál jobban kell önmagamat kontrollálni. Próbálom kiszűrni, mik azok a dolgok, amik őket már nem érdeklik, melyek azok a szavak, amiket nem szeretnék használni, mi az, ami még izgalmas, és mi az, ami már rémisztő. Minden elé helyezem az olvasóim komfortérzetét, szórakozását. Olyat akarok írni, amit én is szívesen olvastam volna annyi idősen.
leonardo_lovag_jpg.JPG
hmke_nita-gil-es-en.jpgholtido.jpg
   
                                                                                    
Rendkívül sok intézménybe látogatsz el, hogy az olvasást népszerűsítsd a 2-4. osztályos korosztály részére. Melyik előadásod volt a legemlékezetesebb a számodra? 
Csak az idén, majdnem kétszáz előadást tartottam, nehéz közülük egyet kiemelni. Volt köztük felemelő, és amolyan kihívásos megizzadós is. Ott, ahol lelkes a pedagógus, rendszerint fantasztikus a hangulat. A gyerekek már készülnek, várnak, mindenki kíváncsi és nyitott. Mindenre tudják a választ, nekem pedig valódi öröm felkapcsolni a képzeletbeli lámpát az összefüggések felett. Igazán szerencsés vagyok, hogy ezzel foglalkozhatok.
Van javaslatod a szülők részére, hogy mivel tudják rávenni gyermekeiket az olvasásra?
Ez is olyan, mint a fogmosás. Mindennap foglalkozni kell vele kicsit. Mi esténként olvasunk a srácoknak, könyvtárat építünk nekik, összekötjük a film és az olvasásélményeket, könyvesboltba járkálunk, együtt színezünk, beszélgetünk a könyvekről és természetesen mi is olvasunk.

A terveid között szerepel egy újabb előadássorozat is, az 5-8.-os korosztály részére, ahol nem az olvasás, hanem már az írás szerepel. Lezajlott már az első ilyen előadás?
Igen, Siklóson és Szombathelyen is tartottam ilyet. Ezekben már nem az olvasásról beszélek, hiszen egy hatodikos rég eldöntötte, hogy akar-e olvasni. Inkább az írásról mesélem el a tapasztalataimat, az alkotás megközelítéséről, a könyvkészítés rejtelmeiről lebbentem fel a fátylat. A nézőpontról beszélgetünk, és az ezek adta rálátásról. A valódi célok kitűzéséről, és az esélyről, hogy ezeket el is érjük. Úgy tűnik, érdekli őket.

Lenyűgöző azon szakmák listája, amelyeket már kipróbáltál. Van olyan mesterség, amit még szívesen elsajátítanál?
Ez egy különlegesen jó kérdés. Még nem gondolkodtam rajta. A legtöbb dolog csak szembejött/jön, és akkor én nekimegyek. Most tördeltem az első könyvem, mert így volt egyszerűbb és hatékonyabb, mint elmagyarázni, mit szeretnék. Talán egy nyelvet sajátítanék el legszívesebben, és van is erre törekvés. Az az egy olyan dolog van, ami még úgy maradt ki az életemből, hogy mindennap érzem a hiányát. A többi meg úgyis jön majd, efelől nincs kétségem!

Vannak írói példaképeid? Miért nézel fel rájuk? Mit olvastál utoljára?
Minden írónak vannak írói példaképei. De minden példaképem más miatt az. Talán a kedvenceim többet mondanak rólam. Clive Barker, James Burke, Rejtő, Wodehouse, Asimov, Heller, King és a legújabb, Scalzi.

Történt veled olyan megrázó dolog az életedben, aminek a tanulságát szívesen átadnád most, szóban, vagy akár már át is adtad valamelyik írásodban az olvasóidnak?
Van bennem annyi szorongás, düh, elkeseredettség, amit rövidesen, bizonyosan kiengedek egy nem gyerekeknek szóló krimiben vagy sci-fi-ben. Ezeket régebben kiénekeltem magamból. Mostanában csak ráöntöm a beszélgetőpartnereimre. De szeretnék jobb fej lenni, szóval, ha megírom, azzal legalább választási lehetőséget adok a környezetemnek, hogy szeretnének-e aktív részesei lenni a rémálmaimnak, vagy érintetlenül a polcon hagyják a dedikált példányt.

Van már írói terved a jövő évre, vagy az még távoli?
A következő két évre már megvan mit kell/akarok írni. Tervezek még egy Howard Matheu-s könyvet, és ez most valami egészen új formátum lesz a részemről. Aztán gyerekeknek szóló sci-fit is nagyon szeretnék írni, erre is van már vázlatom, valamint egy összeesküvéses, kémes, szuperképességes ifjúsági regény feszíti még nagyon a fiókomat. De most mindenekelőtt a legkisebbeknek, ovisoknak írok egy mesét. Vagy többet. Szóval, tervek vannak bőven, csak kellene hozzá a nyolc napos hét a harminc órás napokkal.
Köszönjük az interjút! 
(Nádasi-Ozsvár Andrea)
Ha szeretnétek többet tudni az íróról, látogassátok meg a honlapját:
Ha szeretnétek még több mesés témát, akkor pedig katt a Facebook oldalunkra: